Bemutatkozás

A Csütörtöki Csoport (Csücsop) egy Budapesten működő Katolikus Ifjúsági Közösség. Lelki vezetőnk Bíró László püspök atya, tagjaink pedig Budapesten tanuló főiskolások és egyetemisták, valamint fiatal dolgozók (jellemzően 18-30 év közötti korosztály). A Csücsop egyszerre kíván számukra otthon és ugródeszka is lenni. Otthon a Budapesten élő (de sokszor máshonnan érkező) fiataloknak, ahol személyes kapcsolatokat építhetnek, elmélyíthetik hitéletüket, megoszthatják örömeiket és gondjaikat másokkal. Ugyanakkor ugródeszka is, mivel a kezdetektől fogva egyik célunk, hogy tagjaink a Csücsopon szerzett közösségi tapasztalat birtokában később új közösségeket hozzanak létre vagy más, már működő közösségeket erősítsenek.

Érdekel a Csücsop?

Közösségünk minden csütörtök este 7 órakor találkozik a Párbeszéd Házában.

Cím: 1085 Budapest, Horánszky utca 20. (térkép)

Kérdéseddel bátran keress minket az info@csucsop.hu címen vagy közvetlenül írhatsz itt.

Szeretettel várunk!

Csütörtöki levelek

Mire kell, mire lehet, mire nem kellene NEM-et illetve IGEN-t mondanom?

2012.06.07. 19:00 | Dondó | Szólj hozzá!

Címkék: csütörtöki levél

A 8-as kiscsoport ráhangolódása. A téma, ami többünket is foglalkoztat mostanában: mire kell, mire lehet, mire nem kellene NEM-et illetve IGEN-t mondanom. Mi az, ami még az én feladatom, felelősségem, és hol vannak a határok az áldozathozatalban? Jogos-e, helyes-e, ha valakinek valamire nemet mondok?

Csabi:

Jel 3, 16

16De mivel langyos vagy, se hideg, se meleg, kivetlek a számból17Azt mondod: Gazdag vagyok, dúsgazdag, nincs szükségem semmire. - Nem látod, hogy nyomorult vagy, szánalomra méltó, szegény, vak és mezítelen18Azt tanácsolom neked: Végy tőlem tűzben kipróbált aranyat, hogy meggazdagodj; fehér ruhát, hogy felöltözz, s ne lássék szégyenletes meztelenséged; kenetet, hogy megkend szemedet és láss19Akiket szeretek, azokat korholom és fenyítem. Buzdulj fel, és térj meg! 20Nézd, az ajtóban állok és kopogok. Aki meghallja szavam, és ajtót nyit, bemegyek hozzá, vele eszem, ő meg velem.

Mt 6, 24

24Senki sem szolgálhat két úrnak: vagy gyűlöli az egyiket, a másikat pedig szereti, vagy ragaszkodik az egyikhez, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhattok az Istennek is, a Mammonnak is.

Lk 16, 13

 13Egy szolga sem szolgálhat két úrnak. Mert az egyiket gyűlöli, a másikat szereti, vagy az egyikhez ragaszkodik, a másikat megveti. Nem szolgálhattok az Istennek és a mammonnak."

Jak 2, 14-16

 14Testvéreim, mit használ, ha valaki azt állítja, hogy van hite, tettei azonban nincsenek? Üdvözítheti a hite15Ha valamelyik testvérnek nincs ruhája és nincs meg a mindennapi tápláléka16és egyiketek így szólna hozzá: "Menj békében, melegedj, és lakjál jól!", de nem adnátok meg neki, amire testének szüksége van, mit használna?17Ugyanígy a hit is, ha tettei nincsenek, magában holt dolog

Mi is tulajdonképpen döntésAz Interneten nagyon sok mindent lehet találni ezzel a témával kapcsolatban. A döntésalternatívák közötti választás. Tehát amikor döntünk, akkor mindig valami mellett vagy valamivel szemben foglalunk állástNekünk is döntenünk kell valami mellett, vagy esetleg valami ellen. A döntés azonban nem marad meg elméleti szinten, hiszen a továbbiakban a döntéseink fogják a cselekedeteinket meghatározni. Ha tehát Krisztus mellett döntünk, akkor ennek tetteinkben és cselekedeteinkben is meg kell mutatkoznia (Jakab levél 2, 17 – a hit a tettek nélkül holt).

Mit is jelent ez? A kereszténységben tulajdonképpen mindent össze lehet foglalni a szeretetparancsban.

Jn 15, 12

12Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket. 13Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért.” (Jn 13, 34, 1 Pét 4, 8)

Szeretnünk kell tehát egymást, hiszen a szeretetparancsból következik minden, a többi parancs betartása is. Ha valakit szeretek, annak nem akarok rosszat. Azt nem lopom, ölöm, károsítom meg. Nem vagyok rá irigy, nem kívánom a tulajdonát és házastársát. A parancs azonban nem merül ki ennyiben. Jót is kell tenni az embertársainkkal. Észre kell vennünk felebarátaink /barátaink szükségét és lehetőségeinkhez mérten segíteni kell rajta. (Jakab levél)

Kinga:

Balga és az okos szüzek - Mt 25, 1-13. 8.

„A balgák így szóltak az okosakhoz: ’Adjatok nekünk az olajotokból, mert lámpásunk kialszik'. Az okosak így válaszoltak: `Hátha nem lesz elég nekünk is, meg nektek is: menjetek inkább a kereskedőkhöz, és vegyetek magatoknak'.”

Ez alapján jogos, ha valakinek nemet mondunk. És nemet is kell mondani sokszor, különben nem marad időnk, energiánk magunkra, a fontos feladatainkra. Pl. anya, aki aktív a plébánián, mondjuk tanít is, ő szervezi az összes kirándulást, stb, de otthon a gyerekei alig látják, csorbul az anyasága. Tehát többször nemet kell mondanunk, hogy maradjon elég olajunk a lámpásunkban!

Adri:

Mi miatt nem mondunk nemet? Vannak helyzetek, amikor kell, hogy tudjunk nemet mondani, mégis nehéz. Miért nem tudunk nemet mondani? Én sokszor azért, mert félek. Félek, különösen, ha nagy a felelősségem. Félek, hogy elrontom, hogy nem jól döntök, hogy megbántok másokat a döntésemmel, s gyakran tartok a következményektől is. Főként, ha nem látom egyértelműen a jó választ. Máskor azt tart vissza egy-egy nem kimondásától, hogy nem szeretnék elszalasztani semmit - csakhogy nekem is vannak határaim, mindenre képtelenség felelősen igent mondanom! Azt hiszem, ennek beismeréséhez alázat is kell!

Sokszor erős bennem, hogy meg akarok felelni másoknak, a velem szemben támasztott elvárásoknak, és ezért nem tudok nemet mondani.

De fontos az is, hogy csak akkor tudok nemet mondani, ha megvan hozzá a kellő szabadságom: ha a környezetem elfogadja és tiszteletben tartja a döntésemet, akár “igen” , akár “nem” legyen a válaszom!

Zsó:

Alapvetően két embertípust különböztetünk meg: vannak erős személyiségek, akik nem hallgatnak senkire, meggyőződésük, hogy ők az istenek, így nem fejlődnek a maguk okozta rugalmatlanságban, melyről legtöbbször fogalmuk sincs. A másik végletbe tartoznak azok az egyének, akik félnek dönteni. Hiába hallgattak meg rengeteg meggyőző érvet azzal kapcsolatban, hogy mit kezdjenek az adott helyzettel, nem tesznek SEMMIT. Ezt hívják sodródásnak. Ám a nem döntés is döntés. Rossz döntés. Szubjektív véleményem szerint aki önmagával békében van, s van némi önismerete, azt nem fenyegeti ez a veszély. Hiába a gondosan összeállított, hiper-szuper értékrend. Ha az előbb említett két szempont hibádzik valahol, dőlt az egész ember. Tétovaságáért sem magában keresi a hibát, hanem környezetében. De hiszen ezzel párhuzamban ugyanannak a környezetnek a megerősítésére, visszajelzésére szomjazik.

Mi van akkor, ha az illető ember nem nőtt fel??? Mi van akkor, ha az illető ember legfőképpen érzelmileg nem nőtt fel? Semmi nem jár neki a felnőtteknek járó lehetőségek tárházából. Addig látszik stabilnak, amíg ki nem dőlt. A máz, amelyet mutat az embereknek, átverés. Előszeretettel és sokszor használja az érzelmi manipuláció színes skáláján szereplő szempontjait. Én ezt mindennek nevezném, csak építkezésnek, erkölcsi meggyőzésnek nem. Tartalékait elássa, s elmenekül a való világból. Legyen az illető egzisztenciálisan nézve szegény/tehetős. Éppen ezért valójában mind a kettő szegény. Ezért vannak gazdag szegények, meg szegény szegények. Ezt nem dőlt betűs szempontból használom, hogy sajnálom, nem sajnálom, mivel megdolgozott azért, hogy ez így legyen. Mert akkor, amikor kevéssé fájt valami, nem merte kimondani azt a „picit”. Száz szónak is egy a vége, érzelmi szempontból felnőni felelősségvállalást igényel. Aki önmaga felé hangosan ki meri ejteni a száján: ’igen, én gyáva vagyok…’-itt kezdődik a folyamat, amikor Isten kimondja azt, hogy Ő emberből van. Itt kezd megállni a saját lábán. Igaz, még pokolnyi mennyiségű idő van hátra felnőni, mert gyávasága miatt hagyta magát kihasználni, megalázni, leromboltatni. Ez nem a másik felelőssége. SOHA. Hanem az övé. Mert azért ő felel, hogy mit tesz a lelkével, illetve a testével. Ő a hunyó. Nem a szemét másik. „Bezzeg te ,,,mit csináltál velem????”

A szülő szerepe rendkívül meghatározó minden döntésünknél. Mert ők egy olyan mintát képeznek az életünkben, melyre öntudatlanul is felnézünk. Függetlenül minden hitelességtől. Szerencsés esetben ez a kapcsolat pozitív alapokon nyugszik, így kialakul az ember életében a felelősségtudat és a következetesség, melyek nélkül nem lehet ésszerű döntést hozni. E két dolog sok emberből hiányzik. Mert tudatalattijukat átitatta már a negatív, rossz minta, hiába sajátították el, illetve tették magukévá a helyes szempontokat.

Szerintem minden ember a döntéseinek végeredménye. Kisebb korában, meg másokéi. Döntések sorozata után születik meg a végeredmény: MI

Kördiagram-kitöltés

Minden székre osztottunk egy kis lapot, amin két kör van. Az első körbe kördiagramként be kellett rajzolni, hogy az (ébren töltött) idejét ideális esetben ki hogy osztja fel, mire átlagosan mennyi időt szán. A második körbe pedig azt kellett belerajzolni, hogy valójában ez hogy néz ki... Mire mennyi idő jut valójában.

Greg-Kristóf: Mi is elkészítettük a csoport kördiagramját, ami a fekete bárányok átlagos prioritásait tartalmazza. Azért nem látszanak nagy eltérések a két ábra között, mert legtöbben nagyon kis százalékokban módosítanának az időbeosztásukon, és ezek legtöbbször ki is oltották egymást, mert valaki a karrierjére fektetne nagyobb hangsúlyt, valaki pedig pont lejjebb venne belőle. Ami viszont szépen látszik, és ez talán egy vallásos közösségben jó, ha hangsúlyt kap, a vallásra fordított több idő. A pontos adatok:

Kategóriák

Reális

Ideális

Vallás

3%

5%

Magánélet, család, párkapcsolat, közösség, barátok

29%

34%

Munka, tanulás

44%

39%

Kikapcsolódás, hobby, szükségletek

15%

12%

Egyéb

9%

10%

Zsófi: Döntéshozatal, s kitartok-e a döntésem mellett? Nemet mondani lelkiismeret-furdalás nélkül

Az elmúlt szombat délután, nem sokkal, miután eljöttem nővéreméktől, csörgött a telefonom. Eszti, a nővérem volt, hogy elmennék-e vele biciklizni. Tudtam, hogy elég zsúfolt a szombat estém, és el is terveztem már, mit hogyan valósítok meg, és ekkor jött a telefon. Nemet mondtam, de nem volt egyszerű, sőt… Elkezdtem beleélni magam nővérem helyzetébe, aki jelenleg 2 gyerekkel egész nap egy 7 emeletes lakóépület kis lakásában tölti az idejét, és nem nagyon tud kimozdulni. Ezért volt a dilemmám. A NEM-mondás után lelkiismeret-furdalásom volt.

Nagyon nehezemre esik NEM-et mondani. Igazából rendszeresen lelkiismereti problémát csinálok abból, ha valaki megkér valamire és egyéb teendőm miatt (vagy csak úgy) nem tudok segíteni neki.

Egyszer hallottam egy előadót, és az ő módszerét a NEM-mondás kialakítására. Kezdetben ő is minden megkeresésnek és felkérésnek eleget tett, majd megunta és besokallt. Aztán szépen megtanult NEM-et mondani. Először, hogy meggyőzőbb legyen nagyon hangosan, aztán már csak hangosan, végül egyre halkabban.

Nem mondom, hogy ezután az említett példát követve minden egyes kérésre azonnal NEM-et fogok mondani, de az biztos, hogy mindez legalább bátorítást ad, hogy nem csak én küzdök ezzel a dologgal.

Andris:

Prioritások: 1. Kötelező; 2. Hasznos; 3. Kellemes. Tartsuk meg a helyes sorrendet!

Kristóf

Felelősséget a tetteinkért kell vállalnunk. Minden cselekedetünk egy döntés megnyilvánulása, így igazából a döntéseinkért vagyunk felelősek. Ezt sok minden befolyásolja, de leginkább az értékrendünk és a lustaságunk. A lustaságnak szerintem van egy jó típusa is. Például arra ösztönöz minket, hogy a lehető legkisebb befektetett energiával érjünk el minél nagyobb dolgokat. Tehát, hogy nyugodt lelkiismerettel felelősséget vállalhassunk a tetteinkért, elég a negatív lustaságunkat legyőzni, illetve nyitottságunk fejlesztésével értékrendünkön csiszolni. Amit nehezen befolyásolhatunk az a környezetünk. Ha vannak jó céljaink, az segít olyan döntéseket hozni, ami olyan irányba visz, hogy más környezetbe kerülünk.

Egy másik érdekes kérdése az életnek a nevelés, vagyis az, hogy egy szülő mennyire, és meddig felelős gyerekéért. Főleg kamaszkorban izgalmas a helyzet. A gyereknek szabad akarata van, vajon meddig lehet ráerőszakolni egy szülői akaratot? Milyen eszközei vannak a szülőnek, mennyire lehetnek ezek negatív hatással hosszú távon?

A ráhangolódás énekei:

Táncolj az Úrnak

Igen, úgy legyen!

Ó, halld meg, Uram

Magnificat

Loyolai Szent Ignác imája

Püspök atya gondolataiból

Olyan legyen az igen/nem, ami Isten akaratát kifejezi.

Egy normális szeretetkapcsolatban (szerelemben) mindig ott van a másik a döntéseimben → Istennek is ott kell lennie.

Helyes döntéshez kell a szabadság, belső szabadság.

Békapapok: „Jól fekszenek, de nem jól alszanak.” A többiek viszont nem jól fekszenek, de jól alszanak. Hozzunk olyan döntéseket, hogy mi is jól aludjunk. „Az oroszlán bajszát nem kell húzogatni, de a fenekét sem nyalni...”

 

Vasárnap Úr napja

Titok (hogy az Oltáriszentségben Jézus van jelen): értelmünket meghaladó valóság, életünk szilárd valósága Jézus

Oltáriszentség= “kóstoló az örökkévalóságból” - az Örök Ige van jelen benne, a kezdet és a végső jövő, az élő Krisztus=emlék, áldozat és jelenlét egyszerre - a kereszthalál és feltámadás MOST-tá, jelenvalóvá tétele (utolsó vacsora: Krisztus a jövőt tette MOST-tá, őskeresztények, mi: múltat tesszük MOST-tá a szentmisékben)

Szentségimádás: Ő jelen van, én jelen vagyok - ne a saját sebeidet nyalogasd, hanem Jézus sebeit szemléld!

Járuljunk szentáldozáshoz; rakjuk rendbe a lelkünket, ha akadálya van.

Ti még fiatalok vagytok, menjetek be a templomba, és hajtsatok térdet úgy igazán!

 

A kiscsoportos beszélgetések kérdései:

1. Körök megbeszélése

2. Mennyire fogadják el a többiek, a környezetem, ha nemet mondok? Megvan-e a szabadságom?

3. Az, hogy mire mondok igent vagy nemet, mennyire mutatja meg az igazi arcomat?

4. Mi volt a legnehezebb nem az életemben?

5. Mi volt a legnehezebb igen az életemben?

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.