Bemutatkozás

A Csütörtöki Csoport (Csücsop) egy Budapesten működő Katolikus Ifjúsági Közösség. Lelki vezetőnk Bíró László püspök atya, tagjaink pedig Budapesten tanuló főiskolások és egyetemisták, valamint fiatal dolgozók (jellemzően 18-30 év közötti korosztály). A Csücsop egyszerre kíván számukra otthon és ugródeszka is lenni. Otthon a Budapesten élő (de sokszor máshonnan érkező) fiataloknak, ahol személyes kapcsolatokat építhetnek, elmélyíthetik hitéletüket, megoszthatják örömeiket és gondjaikat másokkal. Ugyanakkor ugródeszka is, mivel a kezdetektől fogva egyik célunk, hogy tagjaink a Csücsopon szerzett közösségi tapasztalat birtokában később új közösségeket hozzanak létre vagy más, már működő közösségeket erősítsenek.

Érdekel a Csücsop?

Közösségünk minden csütörtök este 7 órakor találkozik a Párbeszéd Házában.

Cím: 1085 Budapest, Horánszky utca 20. (térkép)

Kérdéseddel bátran keress minket az info@csucsop.hu címen vagy közvetlenül írhatsz itt.

Szeretettel várunk!

Csütörtöki levelek

Nyolc Boldogság

2015.04.30. 19:00 | _Barna | Szólj hozzá!

Címkék: csütörtöki levél

kid.jpgJézus tanácsát világosan olvashatjuk a Szentírásban. A hegyi beszéd azzal kezdődik, hogy nyolcféle embert hirdet boldognak (Mt 5,3-10). De Jézusnak e szavai megdöbbentőek. Olyanokat mond boldognak, akiket józan ember soha szerencsésnek sem nevezne. Boldogok a szegények, a szomorkodók, az éhezők, az üldözöttek... Ki mondana ilyet? Nem inkább azt mondjuk, hogy boldogok a gazdagok, a vigadozók, a jóllakottak, a hatalmasok? Jézus állításai merőben ellenkeznek minden idők közvéleményével.

 

Mindenki vágyakozik a boldogságra.

  1. Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa. (BZ)

  2. Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket. (SP)

  3. Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld. (MSZ)

  4. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele. (NK)

  5. Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak. (NK)

  6. Boldogok a tisztaszívűek, mert meglátják az Istent. (ÜT)

  7. Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket. (NT)

  8. Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa. (NÁ) (Mt 5,1-10)

 

  1. Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.” (Zita)

A boldogságot mindenki keresi, mindenki másban. Saját környezetemben is látom, hogy az emberek hajlamosak nagy dolgokra vágyni, és ragaszkodni ahhoz, hogy azt megszerezzék. Ez lehet vagyon gyűjtés, jól fizető állás, hatalmi állás megszerzése, hírnév, siker a sportban, tanulásban, vagy a párkapcsolat. Viszont hiába az erőlködés, a célt nem sikerül elérni.
Nekem is vannak és voltak olyan dolgok az életemben, amit valamiért mindenáron el akartam érni. (Például hogy a legjobb tanulók között legyek, megdicsérjenek, vagy elismerjék hogy nekem van igazam, stb.) Viszont minél többet erőlködtem, annál jobban kicsúszott a kezeim közül. Soha nem voltam elégedett, mindig többet akartam, mindig több vagy más kellett. Amikor pedig láttam, hogy egyre távolabb kerülök a kívánt szinttől, az nagyon elszomorított. Ugyanakkor mellette egy csomó dologból, amire nem is gondoltam, és nem is akartam, nagyon sokat kaptam. Ezek olyan dolgok, amikből kevesebbel is beérném, Isten mégis bőségesen adott belőle, ezért hálás vagyok, elégedett és boldog, hogy így alakult. Számomra ajándék, örülök hogy kaptam, de elfogadnám azt is, ha elveszíteném vagy elvennék tőlem.

Boros László elmélkedése (Boros László: A boldog ember és istene) szerint: alapjában véve a „lelki szegénység” a szerető szív nyitottsága: mindegy neki, sok vagy kevés sikerül-e az életében.
lelki szegénység: erény, mely arra tesz készségessé, hogy döntéseiben az ember a lélek szempontjaira figyeljen (Magyar Katolikus lexikon).

A boldogság iránti vágyat Isten ültette belém, és egyedül Ő tudja betölteni mert Ő a végtelen szeretet. Fontos, hogy ne akarjak birtokolni semmit, és belássam, mennyire kevés vagyok nélküle. Ha ki tudom nyitni a szívemet, mindenről le tudok mondani, és mindent el tudok engedni, akkor azt Isten betölti végtelen szeretetével. És amikor végleg és teljesen betölti, az a Mennyország.

 

  1. Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket.” (Peti)

  • az egyik legvilágosabb szín pedig a fekete

  • A nyolc boldogságból 4 arról szól, hogy a szívünkben lévő űrt nem próbáljuk pótcselekvésekkel feltölteni, nem válunk az öröm, a megbecsülés, a hatalom és a pénz rabjává

  • Nem vagyunk a vidámság rabjai, elfogadjuk a szomorúságot is Istentől

  • Kényszeres szomorúságűzés

    • tudatmódosítók: alkohol, nikotin, drog fogyasztása

    • Eric Clapton drogfüggősége nem a herionnal kezdődött, hanem a cukorral: 5 évesen tömte magába az édességeket, megszórta a vajas kenyeret cukorral

    • pótcselekvések: nagyon sokféle lehet, a tipikus példának a pornót hozzák fel, de ide tartozik a mértéktelen… bármi: bulizás, számítógépes játék

  • Ne ragadjunk meg a szomorúságban sem

    • kutassuk a negatív életesemények okait

      • az életesemények mögött az isteni akarat: akarja, engedi, vagy nem akadályozza meg

      • Isten valamilyen szándéka húzódhat meg mögötte vagy a saját bűneim következménye: nem elvont következmények, inkább úgy, mintha valaki hazudik, előbb-utóbb kiderül az igazság

    • ha a halál árnyékának völgyében jársz, vedd le a napszemüveget, mert pofára esel: keresd a kiutat, keresd az apró örömöket

    • mert majd megvigasztalják őket

    • keressük a rendeltetésszerű dopaminfelszabadítási módokat: pl. sport, emberek társasága


  “Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.” (Szabi)

Forrás: Simon András: A nyolc boldogságról
Jó érzés tudni, hogy a gátlástalanul önző karrierizmusnak ebben az erőszak dúlta világában a szelídség erényét a boldogmondásokban olvashatjuk. De talán érdemes itt egy szóval hangot adni annak a feltételezésünknek, hogy amikor Jézus boldognak mondja a lélekben szegényeket, a sírókat - e helyen a szelídeket -, és később majd az igazság mártírjait is -, ezt jövőbelátó isteni tudással teszi. Minden titkot ismerő tudással, amely látszólagos boldogtalanságunk foszló szövetei alatt jól látja a lelkünk mélyén szunnyadó isteni boldogság csíráját is.

Valljuk be őszintén, mai világunkban a szelídség értékvesztett tulajdonság lett. Megszívlelendő erényből annak a néhány ,,szépléleknek'' a haszontalan luxusává szerényedett, akik nem akarnak részt venni a világ javaiért vívott mindennapi csatában. Abban a világméretű harci játékban, ahol a gazdagok a hősök, a szegények a vesztesek, ahol az erőszakosak a nyerők, a szelídek pedig az örök ,,balekok''.
A szelídek a szelídség fegyvereivel élnek: bölcsességgel, türelemmel és megtörhetetlen lelki erővel. Olyanok, mint a halkan hömpölygő folyó, amely maga alakítja a medrét. Látványos dolog a folyó ellen karddal vagdalkozni, de teljesen hasztalan. A fegyver nem ejt sebet a vízen s a folyó békésen árad tovább, miközben a kard lassan rozsdázni kezd.

  1. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.” (Kati)

Gondolkoztam, mit jelent számomra szomjazni az igazságra, s talán leginkább azt, hogy szeretnék képes lenni mind inkább úgy látni mindent, ahogy Isten, a világot, az életet, az embereket, …, s hogy az életemet szeretném az igazsághoz igazítani..

Az igazságra szomjazni jelenti azt a vágyat, hogy megismerjem Istent, aki minden jónak a forrása, aki maga az Igazság. Ebben nagy segítséget jelent számomra a szentmise, a Szentírás olvasása, az azon való elmélkedés.
Bölcs 15, 1-3; Jn 14, 1-7 ; Jn 1, 17-18; Jn 18, 36-37

Az igazságra szomjazni számomra jelenti azt is, hogy szeretném felismerni, hogy mi az Isten akarata az életemben, mi az, amire ő hív, nagy döntéseimben épp úgy, mint az élet mindennapi dolgaiban. Ahhoz, hogy ezt tisztán lássam, nagy segítséget jelent az Istennel való személyes kapcsolat az imádságban, s a Szentlélek megvilágosító kegyelme, ezt jó, ha gyakran kérem Istentől, hogy ajándékozzon meg vele. 
Jn 16, 5-7, 12-13a

Az igazságra szomjazni azonban nem csak azt jelenti, hogy a saját életemben keresem az Isten akaratát, hogy a saját üdvösségemért „aggódok”, hanem azt is, hogy másokat is szeretnék elvezetni az igazságra, segíteni abban, hogy megismerjék Istent és az igazságot.
Mt 28, 19-20

Végezetül pedig szomjazni az igazságot jelenti azt is, hogy azon munkálkodom, hogy az igazságosság minden ember életében megvalósulhasson.
 Ez 18, 5-9; Iz 1, 10-20; 1Kor 13, 4-7

 

  1. Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.” (Kati)

Az irgalmasság gyakorlására nagyon sok szép példát láthatunk az evangéliumokban. Gondoljunk csak a tékozló fiú (Lk, 15, 11-32), az irgalmas szamaritánus (Lk 10, 25-37),

a házasságtörő asszony (Jn 8,1-10) történetére, vagy Jézus felszólítására: „Legyetek hát irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas.” (Lk 6,36)

 Az irgalmasság jelenti számomra azt, hogy támogatom a másikat szükségében, hogy nem ítélkezem mások felett, hogy megbocsájtom az ellenem elkövetett sérelmeket, s hogy a másik embert megpróbálom mind inkább megtanulni Isten szemével látni, együttérző szívvel, minden törékenységével, nehézségével együtt.

1Pét 3, 8-12; Lk 6, 27-46

Végezetül pedig az igazság vágya és az irgalmasság talán nem véletlen szerepel egymás után a boldogság mondások között. Amikor keresem az igazságot, mindig szem előtt kell tartsam az irgalmasságot is. Ugyanakkor lehet, hogy valakivel szemben akkor gyakorlok adott esetben leginkább irgalmasságot, ha nagy szeretettel kimondom neki az igazságot.

 

  1. Boldogok a tisztaszívűek, mert meglátják az Istent” (Ü. Tóni)  

Ez a kérdés kör, egy nagy és - katolikus szemszögből nézve - szép témakör. Biztos hallottatok már arról, hogy a következő Nagymarosi Ifjúsági találkozónak is ez a témája (2015. Május 16) [1] ;-).  

Amikor meghalljuk azt az szót, hogy “tisztaság” vajon mire gondolunk ? Sokan ilyenkor az otthonuk (házuk, lakásuk) kitakarítására gondolnak. Vajon hányan gondolunk arra, hogy bizonyos értelemben a saját testünk is az otthonunk, lelkünk otthona? Felelősek vagyunk érte, gondoznunk és ápolnunk kell (pl. tisztálkodás, sport) ugyanúgy, mint a lelkünket (pl. szentírásolvasás, gyónás stb.).  

Vajon mit jelent az a szó, hogy “tisztaszívűek” ? Alapvetően nekem két - egymástól nem feltétlenül diszjunkt - terület jut az eszembe:

 

  1. Szavaim, cselekedeteim tisztasága. Ide sok dolog tartozik, például az,hogy kerüljük a káromkodó kifejezések használatát kötőszóként. De ide tartozik az is, hogyan viselkedem felebarátaimmal, udvarias, előzékeny vagyok-e másokkal, haragtartó vagyok-e vagy megbocsátó stb..

  2. Tisztaság a szexualitásban. Sajnos a szex témaköre tipikusan az a terület, ahol a mai ember különösen is hajlamos ész nélkül cselekedni. “Miért mondják a katolikus papok, hogy ne éljek szexuális életet a házasság előtt ? Az ÉN testemről van szó jogom van dönteni róla mit csinálok vele!! Milyen alapon szólnak bele az ÉN magánéletembe ?”- gondolják sokan.

Sajnos sem elegendő háttértudásom, sem elég időm nincs arra, hogy ezekre a 2. pontban lévő kérdés felvetésekre részletesen megfelelő hosszúságban, érdemben válaszolhassak. Ugyanakkor alapvető problémának látom, hogy akik így gondolkodnak és érvelnek, nincsenek tisztában azzal, hogy a szexualitásra való képességünk, valójában egy a testünkbe rejtett ajándék (Isten ajándéka [2]). Ők csak azt látják, hogy valami “jó” dologról akarják őket lebeszélni, ami - rövid távon (néhány percen keresztül) - boldogságot ad nekik (amíg orgazmusuk van, azaz felszabadul és elbomlik az agyukban az endorfin, a boldogság hormon [3]).  

Érdekességképpen megemlítem J.D. Unwin angol antropológus kutatási eredményét, aki a szex és a kultúra egymásra hatását vizsgálta 1930-as években. Azt találta, hogy minél erősebbek a szexuális korlátok, annál magasabb a kulturális színvonal, minél gyengébbek, annál alacsonyabb.. Minden emberi társadalom rendelkezik ún. szociális energiaforrásokkal, melyek olyan mértékben szabadulnak fel, amilyen mértékben lemond ezen ösztönök kielégítéséről [4]. Ez a “szociális energia abból az érzelmi konfliktusból származik, ami az ösztönkielégítésről való lemondáskor elkerülhetetlen.”[5].  

Szent II. János Pál pápa is sokat foglalkozott ezzel a témával [6][7][8]. Ennek az elmélkedéseinek az gyümölcse a 135 beszédből álló Test Teológiája audiencia sorozat, amiből 129 beszéd hangzott el. Számomra ebben a műben négy igen fontos kulcsszó van: 1. Szabad, 2. Teljes, 3. Hűséges és 4. Gyümölcsöző. Ezek a szavak jellemzik ugyanis Isten szeretetét, azt a szeretetet amellyel bennünket szeret. Egyszersmind ezek a szavak igazán boldog élet kulcs szavai, akár házasságra, akár papságra és/vagy szerzetességre hív bennünket az Úr.

Ima a tisztaságért  

Jézus, add, hogy úgy tudjunk szeretni, ahogyan Te szeretsz. Tedd tisztává testünket, szellemünket és szívünket, hogy megláthassuk Istent és az Ő tervét velünk. Tisztíts meg minket és gyógyítsd meg a bűn okozta sebeket. Erősíts meg minket minden nap, hogy megélhessük azt a szeretetet, amelyre hívsz. Önmagunkban gyengék vagyunk, és szívünk nem tiszta, de Benned erősek és szentek lehetünk.

 

   “Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket" (Tamás)

„Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön a jóakarat embereinek!” Hallhatjuk a mennyei seregek sokaságának dicsőítését, mikor az angyal hírül vitte Jézus születését a pásztoroknak.
Jézus születésével az Isten békét hirdet. Ha végiggondoljuk, a Szentírásban hány, de hány helyen fejti ki Jézus, hogy békét hoz mindenkinek, békét teremt ott, ahol békétlenség van.
Lk 10.1-12
Ezek után az Úr kiválasztott más hetvenkettőt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és helységbe, ahová menni készült.
Így szólt hozzájuk: "Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek hát az aratás urát, küldjön munkásokat az aratásra. Menjetek! Úgy küldelek benneteket, mint bárányokat a farkasok közé. Ne vigyetek magatokkal erszényt, se tarisznyát, se sarut. Az úton senkit ne üdvözöljetek. Ha betértek egy házba, először ezt mondjátok: Békesség e háznak! Ha békesség fia lakik ott, rászáll békességetek, ha nem, visszaszáll rátok. Maradjatok ott abban a házban, és azt egyétek és igyátok, amijük van. Mert a munkás megérdemli a maga bérét. Ne járjatok házról házra. Ha egy városba érkeztek és szívesen látnak titeket, egyétek, amit elétek adnak. Gyógyítsátok meg ott a betegeket s hirdessétek: Közel van hozzátok az Isten országa! De ha betértek valamelyik városba és nem látnak titeket szívesen, menjetek ki az utcára és mondjátok: Még a port is lerázzuk, ami városotokban a lábunkra tapadt, de azért tudjátok meg: Közel van az Isten országa. Bizony mondom nektek: Szodoma sorsa könnyebb lesz azon a napon, mint azé a városé.
Jn 8.1-11
Jézus kiment az Olajfák hegyére, majd kora reggel újra megjelent a templomban. A nép köré sereglett, s ő leült és tanította őket. Az írástudók és a farizeusok egy házasságtörésen ért asszonyt vittek eléje. Odaállították középre, és így szóltak hozzá: "Mester, ezt az asszonyt röviddel ezelőtt házasságtörésen érték. Mózes azt parancsolta a törvényben, hogy az ilyet meg kell kövezni. Hát te mit mondasz?" Ezt azért kérdezték, hogy próbára tegyék, s vádolhassák. Jézus lehajolt, és az ujjával írni kezdett a földön. De tovább faggatták, azért fölegyenesedett, és azt mondta nekik: "Az vesse rá az első követ, aki bűntelen közületek!" Aztán újra lehajolt, s tovább írt a földön, ők meg ennek hallatára eloldalogtak, egyikük a másik után, kezdve a véneken, s csak Jézus maradt ott a középütt álló asszonnyal. Jézus fölegyenesedett és megszólította: "Asszony, hova lettek? Senki sem ítélt el?" "Senki, Uram" - felelte az asszony. Erre Jézus azt mondta neki: "Én sem ítéllek el. Menj, de többé ne vétkezzél!"

A békességre lényünk legmélyéből vágyakozunk. Olyan számunkra, mint a falat kenyér az éhezőnek és a pohár víz a szomjazónak. Nélküle az élet boldogtalan, értelmetlen.
A régi ember számára az ószövetségi időben a békesség (héberül:
sálóm) a mindennapi élet egyik legsokoldalúbb, legszélesebb körben elterjedt szava volt, amely magában hordozta a sikert, az elégedettséget, a boldogságot, az egészséget. Az ószövetségi ember gondolkodása szerint a békesség teszi a földet lakhatóvá, a felebarátot szeretetre méltóvá, ez ad az életnek értelmet és célt. Számukra nem elvont fogalom volt, hanem maga az élet, ezért üdvözölték így egymást, ha találkoztak: “Békesség néked!” Nem üres, tartalom nélküli köszönés volt, hanem ezzel a lehető legjobbat kívánták egymásnak.
Ha körülnézünk környezetünkben mennyi olyan embert látunk, akik kisebb- nagyobb mértékben, de elveszítették belső nyugalmukat, meghasonlottak önmagukkal és környezetükkel, problémáikra nem találnak megoldást.
A külső és belső problémák aggodalmat, rettegést váltanak ki az emberekből. Ezekben az időkben csak azok tudnak helytállni, akik elfogadják az Üdvözítő által felkínált békességet, a szeretet nyugalmát:
“Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, amint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen!” (Jn 14:27)
Mindenki felelős embertársáért. Ezért nem mindegy, hogyan válaszolunk a következő kérdésekre: Tudunk-e a békesség követei lenni? Békességszerzők vagyunk-e környezetünkben? Megoldást, kivezető utat mutatunk-e embertársainknak?
Éljünk úgy, hogy az önzés helyét a szeretet; a gyűlölet, a viszály, a harag helyét a békesség váltsa fel!


  1.  Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa” (Ákos)

Részlet Nemeshegyi Péter: Hogyan lehetünk boldogok? - Jézus nyolc mondása a boldogságról c. könyvéből

Az igazság, melyről itt Jézus szól, mint már mondottuk, az Isten akaratának teljesítése. Ez pedig Jézus tanítványai számára elsősorban a Jézusba vetett hit. Ezért fogják majd őket üldözni. Világosan megmondja ezt Jézus a nyolcadik boldogság hirdetését folytatva: „Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak és üldöznek benneteket.” (Mt 5,11)

Az üldözésből mindenkinek kijut, aki buzgón akar élni Krisztus Jézussal egyesülve” (2 Tim 3,12) - mondja Szent Pál. Vajon miért van az, hogy bár a kereszténység a szeretet és a béke vallása, mégis kezdettől fogva napjainkig ellenkezést és üldözést vált ki? Miért gondolták a jeruzsálemiek, hogy meg kell kövezni Istvánt, az első vértanút? A rómaiak, hogy keresztre kell feszíteni Pétert, le kell fejezni Pált? Miért üldözték eszeveszetten háromszáz éven át a védtelen keresztényeket a római császárok, és ugyancsak háromszáz éven át a japán egyeduralkodók? Miért üldözték és nyomták el a kereszténységet minden eszközzel hetven éven át a volt Szovjetunió vezetői, és negyven éven át a többi kelet-közép-európai ország hatalmasai? Miért féltek annyira az ávósok attól, hogy titokban misézik a börtönbe vetett pap? Miért nyomják el még most is a kereszténységet Vietnamban, Észak-Koreában, Kínában? Az üldözők mindenféle okkal hozakodnak elő, de a valódi ok mélyebben rejlik. Az olyan hatalmasok számára, akik korlátlanul akarnak uralkodni az emberek felett, veszedelmesnek tűnik olyasvalaki, aki, mint Jézus, az Istenben gyökerezik, és kész Istenért, hitéért, meggyőződéséért életét is feláldozni. Az ilyen embert nem tudják a hatalmasok tetszésük szerint mozgatni; ezért kell őt eltenni láb alól.

Az üldöztetés nem élvezet. Tapasztalatból tudja ezt annyi magyar pap, szerzetes és világi hívő. És mégis Jézus mondja: „Boldogok vagytok, ha az igazságért és miattam üldöznek.” Az életfogytiglani fegyházra ítélt rab börtönében is van egy ajtó, melyet nem tudnak lezárni az őrök. A halál ajtaja ez, mely az üldözöttet a „mennyek országába”, az Istenhez vezeti.

...

Boldogok, boldogok” - mondja Jézus. Bár egészen mást ajánl Jézus, mint amit e világ szokott ajánlani, jobb Jézusnak hinni, mint e világnak. Mert „elmúlik a világ és annak kívánsága. De aki az Isten akaratát teljesíti, az megmarad örökre.” (1Jn 2,17)

 

Egy másik részlet Simon András: A nyolc boldogságról c. könyvéből 

Ha elfogadjuk, hogy Jézus maga a szeretet, a Szeretet pedig az egyetlen igazság, amiért élnünk érdemes, akkor már nem olyan nehéz elképzelnünk, hogy boldogok, akiket a szeretet igazságáért üldöznek. Nem gondolom, hogy azért boldogok, mert üldözik őket. Sokkal inkább azért, mert már most Isten áradó szeretetének sugárzásában élnek, ami a mennyek országának földi elővétele. 

De nem mindenkit üldöznek az Igazságért, aki aszerint él. Keresztények tömegéről tudunk, akiknek semmilyen hátrányos megkülönböztetést sem kell elszenvedniük amiatt, hogy teljes szívükkel a Szeretet igazságának szentelik az életüket. Vajon miért van ez? Talán nem elég látványos a tanúságtételük, vagy esetleg olyan toleráns közegben élnek, amely nem csupán eltűri, de békésen el is fogadja, hogy az ő életük vezércsillaga Jézus? 

És egyáltalán, mindenkinek üldöztetést kell-e szenvednie, aki az Igazság szerint él? Erről nem szól Jézus. Helytelen lenne tehát az a következtetés, hogy boldogtalanok, akiket nem üldöznek az Igazság miatt. Mint ahogy az sem következik Jézus mondásából, hogy akit nem üldöznek az Igazságért, annak nem lehet köze a Mennyek Országához. Hogy vágjunk most már rendet ebben az összenőtt gondolat-bozótban? 

Először is helyesnek látszik megállapítani - ahogy előbb már utaltunk rá -, hogy az Igazság szerint élőket nem az üldözöttségük teszi boldoggá, hanem a szeretet, amely átjárja a szívüket. Az üldözés csupán következmény, egyfajta ,,visszajelzés'', hogy szembetűnően viruló szeretetük látványosan ellenszegül a szeretetlen világ legfőbb igazságának: az önzés törvényének. Ez érthető módon bosszúra hergeli a sötét erőket.

Ugyanakkor meg kell nyugtatnunk mindazokat, akiket még nem ért üldöztetés a szeretet Igazsága miatt, hogy ne érezzék magukat boldogtalannak. Sokkal inkább Jézus szeretetének gyógyító munkájában gyönyörködjenek, amelynek meghívott közvetítői. Hiszen az Igazságot nem az üldöztetés mértéke, hanem az isteni szeretet mélysége minősíti.

  

Kérdések:

  • Milyen módon teremtesz valódi lelki békét környezetedben?
  • Szabad, teljes, hűséges és gyümölcsöző. Mit jelentenek számodra ezek a szavak ?
  • Kit tartasz szelíd embernek a szeretteid közt?
  • Milyen szomorúságűző pótcselekvéseket látsz a saját életedben akár magadon akár másokon?
  • Hogyan tudsz tanúságot tenni a hitedről akkor, ha nem vallásos környezetbe kerülsz? Hogyan tudod elviselni, ha a hited miatt egy ilyen környezetben esetleg hátrányos megkülönböztetésben részesülsz?
  • Számodra mit jelent szomjazni az igazságot?
  • Mikor élted meg legmélyebben az irgalmasság életadó erejét?

 

 

 

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.