Bemutatkozás

A Csütörtöki Csoport (Csücsop) egy Budapesten működő Katolikus Ifjúsági Közösség. Lelki vezetőnk Bíró László püspök atya, tagjaink pedig Budapesten tanuló főiskolások és egyetemisták, valamint fiatal dolgozók (jellemzően 18-30 év közötti korosztály). A Csücsop egyszerre kíván számukra otthon és ugródeszka is lenni. Otthon a Budapesten élő (de sokszor máshonnan érkező) fiataloknak, ahol személyes kapcsolatokat építhetnek, elmélyíthetik hitéletüket, megoszthatják örömeiket és gondjaikat másokkal. Ugyanakkor ugródeszka is, mivel a kezdetektől fogva egyik célunk, hogy tagjaink a Csücsopon szerzett közösségi tapasztalat birtokában később új közösségeket hozzanak létre vagy más, már működő közösségeket erősítsenek.

Érdekel a Csücsop?

Közösségünk minden csütörtök este 7 órakor találkozik a Párbeszéd Házában.

Cím: 1085 Budapest, Horánszky utca 20. (térkép)

Kérdéseddel bátran keress minket az info@csucsop.hu címen vagy közvetlenül írhatsz itt.

Szeretettel várunk!

Csütörtöki levelek

Hálaadás

2015.10.15. 19:00 | Széna Zsófia | Szólj hozzá!

Címkék: csütörtöki levél

Csütörtökön a hatos (Kánaán) kiscsoport tagjaival egy taizéi imaórát tartottunk a hálaadás témaköréről. Olyan evangéliumi részleteket, idézeteket választottunk, ami ehhez kapcsolódik.

Bevezetés:

Jöjj, Szentlélek Istenünk, add a mennyből éreznünk fényességed sugarát!
Jöjj, szegények Atyja, te, bőkezűség Istene, lelkünk fényed hassa át!
Édességes vigaszunk, drága vendég, szomjazunk, édes lélekújulás.
Fáradottnak könnyülés, tikkadónak enyhülés, sírónak vigasztalás.
Boldogságos tiszta fény, szállj meg szívünk rejtekén, híveidnek napja légy!
Ihleted, ha fényt nem ad, emberszívben ellohad minden érő, minden ép.
Mosd meg, ami szennyezett, aszúságra hints vizet, orvosold a sebhelyet!
Simogasd a darabost, fölmelengesd a fagyost, útra vidd, ki tévelyeg!
Add, vegyék el híveid, kik hitük beléd vetik, hétszeres kegyelmedet!
Jámbornak jutalmazást, engedj boldog kimúlást: mindörökké mennyeket!

Zsoltár:

138. zsoltár

Magasztallak, Uram, teljes szívemből,
istenekkel szemben is csak Rólad énekelek!
Leborulok szent templomodban,
és magasztalom nevedet hűséges szeretetedért.
Mert mindennél magasztosabbá tetted nevedet és beszédedet.
Amikor kiáltottam, meghallgattál engem,
bátorítottál, lelkembe erőt öntöttél.
Téged magasztal, Uram, a föld minden királya,
amikor meghallják szád mondásait.
Énekelni fogok az Úr útjairól, mert nagy az Úr dicsősége.
Bár fenséges az Úr, meglátja a megalázottat,
és messziről megismeri a fennhéjázót.
Ha szorult helyzetben vagyok is, megtartod életemet.
Haragos ellenségeim ellen kinyújtod kezedet,
jobbod megsegít engem.
Az Úr javamra dönti el ügyemet.
Uram, örökké tart szereteted, ne hagyd el kezed alkotását!"

Olvasmány:

1Tim 1,12-17

Hálát adok annak, aki erőt adott nekem, Krisztus Jézusnak, a mi Urunknak, hogy megbízhatónak ítélt, és erre a szolgálatra rendelt engem, aki azelőtt káromló, üldöző és gyalázkodó voltam, de irgalmat találtam, mert hitetlenségemben tudatlanul cselekedtem. Sőt, valósággal elárasztott a mi Urunk kegyelme, a Krisztus Jézusban való hittel és szeretettel együtt. Igaz beszéd ez, s teljes hitelt érdemlő: azért jött el Krisztus Jézus erre a világra, hogy üdvözítse a bűnösöket. Ezek között az első én vagyok. De éppen azért találtam irgalmasságot, hogy Krisztus Jézus rajtam, az elsőn mutassa meg egész hosszantűrését, okulásul azoknak, akik hinni fognak benne az örök életre. Tisztesség és dicsőség érte az örökkévalóság halhatatlan, láthatatlan Királyának, az egy Istennek, mindörökkön örökké! Ámen!

Evangélium:

Lk 17,11-19

Jeruzsálembe menet Szamária és Galilea határa mentén vitt az útja. Amikor az egyik faluba betért, tíz leprás férfi jött vele szembe. Még messze voltak, amikor már megálltak és jó hangosan kérték: „Jézus, Mester! Könyörülj rajtunk!” Rájuk emelte tekintetét, és így szólt hozzájuk: „Menjetek és mutassátok meg magatokat a papoknak.” Útközben megtisztultak. Az egyik, amikor észrevette, hogy meggyógyult, visszament, és emelt hangon dicsőítette az Istent, és arcra borulva hálát adott neki. Ez szamáriai volt. Jézus megkérdezte: „Nem tízen voltak, akik megtisztultak? Hát a kilenc hol maradt? Nem akadt más, csak ez az idegen, aki visszajött volna, hogy dicsőítse az Istent?” Aztán hozzá fordult: „Állj fel és menj! A hited meggyógyított.”

Könyörgések:

  1. Kérünk Urunk, add hogy életünk eseményeiben felismerjük a Te gondoskodó szeretetedet, s hálás szívvel tudjunk köszönetet mondani.
  2. Kérünk Urunk bölcsességet, hogy életünk nehézségeiben is hálát tudjunk adni!
  3. Adj hálás szívet, hogy felismerjük a mindennapi apró csodáidat!
  4. Kérünk Téged, hogy ne feledkezzünk meg a közösségeinkért való hálaadásról!
  5. Engedd, hogy felismerjük, hogy a szép és a jó dolgok, amikért hálát adhatunk, a Te ajándékaid!
  6. Hálát adunk a teremtett világért és a csodáiért. Add, hogy mindinkább vigyázzunk rá!

 

Miatyánk imádság:

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,
szenteltessék meg a te neved;
jöjjön el a te országod;
legyen meg a te akaratod,
amint a mennyben, úgy a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;
és bocsásd meg vétkeinket,
miképpen mi is megbocsátunk
az ellenünk vétkezőknek;
és ne vígy minket kísértésbe,
de szabadíts meg a gonosztól!
Mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség
mindörökké. Ámen.

Kérdések átgondolásra:

- Szerinted a Jóistennek vagy nekünk, magunknak van szükségünk a hálaadásunkra? Mi a szerepe/funkciója a hálának?

- Éreztél már különbséget aközött, amikor hálát adsz valamiért és amikor nem?

- Fel tudsz idézni olyan elsőre nagyon fájdalmas vagy rossznak tűnő dolgot, amiért végül hálát adtál?

- Akkor is tudsz hálát adni, ha nem érted az okát a veled történteknek?

- Érzel-e hálát szüleid felé, amiért életet adtak neked, felneveltek? Ki tudod-e a háládat fejezni feléjük (ha igen, hogyan)?

- ,,Hálát adok annak, aki erőt adott nekem, Krisztus Jézusnak, a mi Urunknak, hogy megbízhatónak ítélt, és erre a szolgálatra rendelt engem’’ (1Tim 12). Van-e az életedben olyan feladat vagy szolgálat, ahol érzed Isten segítő erejét magad mellett?

Sándor atya:

- Az ima egyéniesített, mindenkihez máshogy közelít az Isten

- Isten jelenlétében levő ima a szemlélődés

- mai ünnepelt szentünk, Avilai Szent Teréz leveleiből tanácsokat ismerhetünk meg, hogyan kell imádkozni

- karmelita rend sajátossága a szemlélődést, egész életüket az Istennek szentelik, visszavonultan élnek, vannak kifejezetten „lezárt” részek mindenki más elől a kolostorban (leghíresebb: Magyarszék)

- Avilai Szent Teréz: gazdag családból származott, egy temperamentumos, határozott nő volt. Azt mondta magáról fiatal korában: „szép vagyok, okos és szent”. Nem szerzetességre készült, Isten később szólította meg. 18 évig kényelmesen élt a kolostorban, amikor hívást kapott egy szigorúbb életforma kialakítására 40 éves korában (extázis). Ekkor szakított eddigi életével, igazán megtér. Isten megérintette a szívét. Sok konfliktus megharcolása után megalapította a „sarutlan karmelitákat”. Sokszor átélte, milyen az, hogy hiába imádkozik, nem hallgatja meg Isten. Levelei fennmaradtak, több mint 400. Ezekben a levelekben mindig az egyént nézte, egyéni tanácsokat adott. Buzdította társait a derűs lelkületre.

Szemlélődés:

- le kell küzdeni a „lelki zajokat”, teljesen el kell csöndesedni

- Istenre figyelni kell, csak Vele foglalkozni, a többi gondolatot kizárni a fejünkből

- ehhez nagyon sok harc kell és kitartás

- „nézem Istent, Ő néz engem” lelkület kialakítása

- ha imádkozni akarunk, nagyon fontos az elcsöndesedés

- ima közben semmi ne zavarjon, megfelelő fizikai feltételeket teremtsünk (pl. ne arra figyeljünk, hogy mi lesz az ebéd)

- minden nap legyenek „csendes perceink”, nem tudhatjuk, melyik pillanatban szólít meg az Isten -> mindig legyünk készen az imára.

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.