A 15-ös és a 18-as kiscsoport ráhangolódása a szeretetről.
A szeretet a három isteni erény közül a legfontosabb. Nem csak az erények közül emelkedik ki, hanem az isteni parancsok legfőbb mozgatórugója is. János első levelében így szól a szeretetről, „Ha szeretjük egymást, bennünk marad az Isten, és szeretete tökéletes lesz bennünk.”
A 15-ös és 18-as kiscsoport közös ráhangolódásának gondolatanyagát a szeretetről szóló megosztások, szentírási részletek, Pál Ferenc és Pilinszky János elmélkedései, illetve imák adták. A ráhangolódás során szó esett többek között a szeretet definíciójáról, a felebaráti szeretetről, ellenségeink szeretetéről, és az önszeretetről.
Pál Ferenc: A szorongástól az önbecsülésig
142-143.o.
A szeretettől nem idegen az a vágy, hogy a szeretetem beteljesedjen és a vágyaim kielégüljenek. Azonban a mohóságban azt gondolom, hogy ha csak ennyit kapok, az nekem nem elég. Számtalan mese szól arról, hogy a királykisasszony szívét kérők ostromolják, neki pedig az a dilemmája, hogy melyikük az igazi. Ekkor jönnek a megpróbáltatások. A mesék hihetetlenül élesen tudják ábrázolni azt, hogy a nyomorult kérők a neurotikus királykisasszony feneketlen szorongásait a maguk keze, feje, lába, nyelve, zsigerei által csillapítják. Csakhogy nem kell ahhoz koronát hordani, hogy magunkat titkon ilyen királykisasszonynak képzeljük, és a kérőket gyötörjük. Ilyen értelemben kérő lehet az az egy szem férfi is, aki valamikor azt mondta, holtomiglan-holtodiglan- csakhogy amiatt szorongok, hogy biztos-e? Fölmerült-e már bennetek efféle kósza, de távozni nem akaró félelem a társatokkal kapcsolatotokban?
N: Szeretsz?
F: Igen, szeretlek.
N: Mindennél jobban?
F: Igen, mindennél jobban.
N: Az egész világnál?
F: Igen, az egész világnál.
N: Szeretsz itt lenni velem?
F: Igen, szeretek itt lenni veled.
N: Szeretsz rám nézni?
F: Igen, szeretek rád nézni.
N: Butának tartasz?
F: Nem, nem tartalak butának.
N: Vonzónak tartasz?
F: Igen, vonzónak tartalak.
N: Untatlak?
F: Nem, nem untatsz.
N: Szereted a szemöldökömet?
F: Igen, szeretem a szemöldöködet.
N: Nagyon?
F: Nagyon.
N: A kettő közül melyiket mégis jobban?
F: Ha az egyiket mondom, a másik féltékeny lesz.
N: Azért csak mondd!
F: Egyik gyönyörűbb, mint a másik.
N: És a szemhéjam tetszik?
F: Igen-igen, tetszik.
N: Ez minden?
F: A szemhéjad gyönyörű.
N: Szereted az illatomat?
F: Igen, szeretem az illatodat.
N: Gondolod, jó ízlésem van?
F: Gondolom, jó ízlésed van.
N: Gondolod, tehetséges vagyok?
F: Gondolom, tehetséges vagy.
N: Szeretsz hozzám érni?
F: Igen, szeretek hozzád érni.
N: Szórakoztatónak tartasz?
F: A szó legjobb értelmében.
N: Szoktál nevetni rajtam?
F: Nem, nem szoktam nevetni rajtad.
N: Tényleg szeretsz,
F: Tényleg szeretlek.
N: Mondd, „szeretlek”!
F: Szeretlek.
N: És minden rendben?
F: Minden rendben.
N: Meg tudsz esküdni rá, hogy sose hagysz el?
F: Megesküszöm rá, hogy sosem hagylak el, két kezem a szívemre, és így haljak meg, ha hazudnék.
(csend)
N: Tényleg szeretsz? (J.D. Laing: Tényleg szeretsz?)
Pilinszky János: Szög és olaj
419-420.o.
Az ember
legfőbb ellensége saját magának. Akit csak egyszer is megérintett a valódi bűntudat, annak ezt nem kell közelebbről megmagyarázni. Aki viszont ezt nem érzi, annak is kár beszélni, ami persze semmit se von le a fent említett igazságból, csupán annyit Jézus és az ártatlanul szenvedők mentesek, de ez már megint egy másik misztériumba torkollik. Ránk, közönséges halandókra azonban nem áll.
Csak így, ennek a tragikus önmeghasonlásnak a fényében érthetjük meg az evangélium paradoxnak tűnő, de egyáltalán nem ellentmondásos igéjét: „Szeressétek ellenségeiteket!”. Soha ilyen édességgel nem közölték velünk, hogy irgalmazzunk saját magunknak! Különben értelmetlen lenne, és nem is hangzott volna el másik isteni parancs, melyet inkább Isten könyörgésének lehetne neveznünk: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat”. Ha nem lennénk saját magunk legkonokabb ellenségei, akkor felebarátainkat jobban kellene szeretnünk önmagunknál.
De kinek van ereje önmagában megpillantani teljes mélységében a rosszat, s ha igen, kinek van ahhoz elég ereje, maradék ereje, hogy kikapaszkodjék önmaga szakadékából? Gondolom, egyedül annak, aki ellenségeit is szeretni tudja, amiből nyilvánvaló, hogy a szeretet nem mérlegel, ingyen, tökéletesen ingyen kapjuk Istentől, s mi legföljebb sóvároghatunk rá, s ha egyszer megkaptuk, magunkba zárhatjuk. Ennél többet nem tehetünk érte, bizonyos értelemben azonban részünkről ez a „semmi” nagyon is sokat, szinte mindent jelenthet.
Isten szeretetének mélységei? Nagyon is egyszerű elképzelnünk, hogy aki azt kéri tőlünk, szeressük ellenségeinket, milyen természetű és milyen határtalan is annak szeretete! Rábízhatjuk magunkat. De most már békében.
Isten szeretete végtelen erejétől szelíd, alázatos, türelmes és egyetlen. Ezért akar megosztozni mindenkivel. Ereje semmivel, legfeljebb a leölt Báránnyal „ábrázolható”. Irgalma még nekem is megbocsáthat, hogy irgalmából részesülve én is megbocsáthassak mindenkinek, beleértve önmagamat.
1.
Az ajtó félig nyitott, az ablakok kitárva, a szél zúdul befelé.
Isten halk szava szól, messzi távlatok hívogatnak: lépj ki bezárt házadból, indulj a másik felé, hogy szeresd.
Mit jelent szeretni?
Azt akarni, hogy a másik szabad legyen.
Hogy ő is kimondhassa: szeretlek.
Teljes erődből a másik javát akarod, még sajátod előtt, s mindent azért, hogy a másik növekedjék és kibontakozzék. Hogy mindennap az legyen, akivé lennie kell, s ne azzá az álomképpé, amellyé te akarod alakítani.
Összeszeded magad, gazdagodsz, hogy többet ajánlhass fel, egész összegyűjtött életed.
Felajánlod magad a másiknak, még ha egy pillanatra vissza is utasít.
Adsz, nem számolgatva, mit ad a másik, magas árat fizetsz és soha nem követeled a magad pénzét.
Megteríted és megrakod az asztalt, hogy vendéged hellyel kínáld.
Hiszel a másikban és bízol benne, hiszel rejtett erőiben és a benne lakó életben.
S bármily köveket kell is eltávolítanod, hogy szabad legyen az út, bátran nekivágsz az idő útjának s haladsz előre nem száz, nem ezer, még csak nem is tízezer napon át, hanem zarándokolsz véget nem érően…
Ez a zarándoklat örökké tart.
Megtisztítod álmaidat, meghalsz önmagadnak, hogy élj és életet adj.
Mert ki tud a másikért önmagáról megfeledkezni szenvedés nélkül, ki tud lemondani arról, hogy önmagának éljen, anélkül hogy valami meghaljon benne önmagából?
A szeretet nem ad egyebet, mint önmagát, és nem vesz el semmit, csupán önmagából.
Szeretni annyit tesz, mint megnyílni a végtelen SZERETETNEK, s hagyni, hogy szeressen téged, és áttetszővé válva e soha nem hiányzó SZERETET számára: hagyni, hogy Isten szeresse őt, akit te szabad elhatározással szeretsz.
2.
7Szeretteim, szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van, és mindenki, aki szeret, Istentől van, és mindenki, aki szeret, Istentől való és ismeri Istent. 8Aki nem szeret, nem ismeri az Istent, mert az Isten szeretet. 9Az Isten szeretete abban nyilvánul meg bennünk, hogy az Isten elküldte a világba egyszülött Fiát, hogy általa éljünk. 10A szeretet nem abban áll, hogy mi szeretjük Istent, hanem hogy ő szeret minket, és elküldte a Fiát bűneinkért engesztelésül. 11Szeretteim, ha az Isten így szeretett minket, nekünk is szeretnünk kell egymást. 12Istent soha senki nem látta. Ha szeretjük egymást, bennünk marad az Isten, és a szeretete tökéletes lesz bennünk. 13Abból tudjuk, hogy benne élünk, ő meg bennünk, hogy a Lelkéből adott nekünk. 14Láttuk és tanúságot teszünk róla, hogy az Atya elküldte a Fiút a világ Üdvözítőjéül. 15Aki vallja, hogy Jézus az Isten Fia, abban benne marad az Isten, és ő is az Istenben. 16Megismertük és hittünk a szeretetben, amellyel Isten van irántunk. Az Isten szeretet, és aki kitart a szeretetben, az az Istenben marad, s az Isten is benne marad.
3.
Istenünk, add, hogy úgy tudjunk szeretni, ahogyan Te szeretsz. Tedd tisztává testünket, szellemünket és szívünket, hogy megláthassunk Téged és a Te tervedet velünk. Tisztíts meg minket és gyógyítsd meg a bűn okozta sebeket. Erősíts meg minket minden nap, hogy megélhessük azt a szeretetet, amelyre hívsz. Önmagunkban gyengék vagyunk, de Benned erősek és szentek lehetünk. Egyedül a Te akaratodat szeretnénk követni. Küldd le ránk Szentlelkedet, hogy mindig Ő vezessen és bátorítson minket. Szereteted Lelke kössön egybe minket, hogy mindig egy szívvel és lélekkel jöjjünk Hozzád, és kitartóan munkálkodjunk együtt országod eljöveteléért. A mi Urunk, Jézus Krisztus nevében. Ámen.
4.
“Ha félelmetekben a szeretetben csak a békét és az örömöt keresitek,
Akkor jobb, ha elmentek a szeretet szérűjéről
Az évszakok nélküli világba, ahol nevethettek, de nem teljes szívből, és sírhattok is, de minden könnyet nem sírhattok el.
A szeretet nem ad egyebet, mint önmagát, és nem vesz el semmit, csupán önmagából.
A szeretet nem birtokol, és nem birtokolható.
Mert a szeretetnek elég a szeretet.
Ne gondoljátok, hogy irányíthatjátok a szeretet útját, mert a szeretet, ha méltónak talál rá, maga irányítja majd a ti útjaitokat.
A szeretet nem vágyik egyébre, mint beteljesíteni önmagát.
De ha szerettek, és a szeretet vágyakat ébreszt, legyenek ezek a ti vágyaitok:
Hogy összeolvadjatok, s legyetek olyanná, mint a sebes patak, mely az éjszakába zengi dalát.
Hogy megismerjétek a túlságos gyengédség kínját.
Hogy a szeretet megértése ejtsen sebet rajtatok;
És hogy véreteket akarva, derűsen hullassátok.
Hogy hajnalban szárnyra kelt szívvel ébredjetek, és hálát adjatok az új napért,
Hogy délben megpihenve a szeretet mámoráról elmélkedjetek;
Hogy az est leszálltakor hálával menjetek haza;
S ha nyugovóra tértek, ajkatok azért mondjon imát, akit szerettek.”
KÉRDÉSEK:
5. Hogyan tudom jól szeretni a másikat?
