Csücsop blog

A 9-es Agapé kiscsoport ráhangolódása a bizalomról, a ráhagyatkozásról.

1.      Zsolt, 23. zsoltár

„A jó pásztor

¹Dávid zsoltára.
Az Úr az én pásztorom,
nem szűkölködöm, 
²zöldellő legelőkön adott nekem helyet,
csöndes vizekhez vezetett engem. 
³Felüdítette lelkemet,
és az igazság ösvényein vezetett az ő nevéért.

⁴Járjak bár a halál árnyékában,
nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy,
vessződ és pásztorbotod megvigasztaltak engem.

⁵Asztalt terítettél számomra
azok előtt, akik szorongatnak engem.
Olajjal kented meg fejemet,
és kelyhem csordultig töltötted.

⁶Mert jóságod és irgalmasságod kísér engem
életem minden napján,
hogy az Úr házában lakjam időtlen időkig.”

2.      Charles de Foucauld: A ráhagyatkozás imája

Atyám, rád hagyatkozom,

tedd velem azt, ami neked tetszik.

Bármit teszel is velem, megköszönöm.

Kész vagyok mindenre,

csak akaratod teljesedjék bennem

és minden teremtményedben.

Semmi mást nem óhajtok, Istenem!

Kezedbe ajánlom lelkemet,

neked adom, Istenem,

szívem egész szeretetével,

mert szeretlek Téged,

és a szeretetem sürget,

hogy egészen neked adjam magam,

hogy fenntartás nélkül

kezedbe helyezzem életemet,

határtalan bizalommal,

mert Te vagy az én Atyám!

3.      Imádság: Életünk legyen Léleképítés

Kívánságok, remények,

Neked adom mindenem.

Tégy, amit akarsz velem,

rég Neked adtam mindenem.

Mert szívemet örömmel tölti el,

hogy mennyire szeretsz engem.

Vezetsz, tanítasz, utat mutatsz,

Lelkemet tenyereden hordozva.

Bízom Benned és szeretlek, 

ha épp keresek vagy szenvedek,

ha álmatlan éjszakák gyötörnek,

ha nem látom utamat,

és helyemet keresem a világban.

Mert megmutattad magad, 

és végtelen szeretetedet,

hogy csak szeretettel élni érdemes.

Fenséged elkápráztat,

viszonozni tudom majd-e valaha.

4.      Kempis Tamás: Krisztus követése című könyvből, Jézus bizalmas barátsága fejezet.

I.-a)

„Amikor Jézus velünk van, minden jól megy, és semmi sem látszik nehéznek. Amikor pedig Jézus nincs velünk, minden nagyon nehéz. Mikor Jézus elnémul bennünk, semmit sem ér a külső vigasztalás. Ha pedig Jézus csak egy szót is szól, nagy vigasztalást szerez. Ugye Mária Magdolna mindjárt fölserkent arról a helyről, ahol sírt, amikor Márta megszólította: Itt van a mester és hív téged. Boldog az az óra, amelyben Jézus a könnyek közül a lélek örömére hív. Milyen sivár és kemény az ember Jézus nélkül. Milyen oktalan és hiábavaló, ha valamit kívánsz Jézuson kívül! Nagyobb veszteség az, mint ha az egész világot elvesztenéd. Mit adhat neked a világ Jézus nélkül? Jézus nélkül lennünk sanyarú pokol, Jézussal lennünk édes paradicsom. Ha veled lesz Jézus, semmiféle ellenség nem lehet ártalmadra. Aki Jézust megleli, drága kincset talált, megtalálta a legeslegfőbb jót. Aki pedig Jézust elveszti, nagyon sokat veszít, többet, mint az egész világ. Koldusnál koldusabb, aki Jézus nélkül él: s az a leggazdagabb, aki jóban van Jézussal.”

I.-b)

„Nagy művészet érteni ahhoz, hogy Jézussal elbeszélgessünk, nagy okosság tudni, hogyan tarthatjuk magunknál Jézust. Légy alázatos és békesség-kedvelő; akkor veled lesz Jézus. Légy befelé élő, nyugodalmas ember, akkor nálad marad Jézus. Egy-kettőre megfutamítod Jézust, és kegyelmét is elveszíted, ha az odakint valókhoz húzol. Ha pedig őt megfutamítottad, elveszítetted, kihez futsz majd akkor, hol keresel barátot? Barát nélkül nem lehetsz érdemes ember, s ha Jézus nem lesz mindenkinél kedvesebb barátod, nagyon szomorú és elhagyatott leszel. Fonákul jársz tehát el, ha valaki másban bízol vagy örvendezel. Inkább azt kell választanunk, hogy az egész világ forduljon ellenünk, mint hogy Jézust megsértsük. Így hát mind között, aki kedves neked, Jézus legyen a legkedvesebb.”

„Mindenkit Jézusért szeress, Jézust pedig önmagáért. Egyedül Jézus az, akit különös szeretettel kell szeretnünk, őt minden barátunknál jobbnak, hívebbnek ismerjük. Őérte, Őbenne mind barátaid, mind ellenségeid legyenek kedvesek neked. Imádkozz értük mindnyájukért, hogy őt megismerjék és szeressék. Sose kívánd, hogy külön figyelemmel dicsérjenek vagy szeressenek, mert ez egyedül Istent illeti, akihez nincs hasonló. Ne óhajtsd senkinek szívét lefoglalni, téged se foglaljon le másnak szerelme, hanem Jézus legyen benned és minden jóakaratú emberben. Szíved legyen tiszta és szabad, semmi teremtmény ne hálózza be. Mindent le kell vetned, és tiszta szívvel kell Istenhez fordulnod, hogy megnyílhass és láthasd, mily édes az Úr. Bizony el nem jutsz idáig, csak ha kegyelme eléd jó és vonzani kezd, hogy miután egészen kiüresedtél és fölszabadultál, egyedül te magad egyedül ővele egyesülhess. Mert mikor Isten kegyelme bennünk működik, akkor mindenre van erőnk. Amikor pedig elhagy, szegények és gyámoltalanok vagyunk, csak ostor alá valók. De ilyenkor sem kell magunkat elhagynunk, kétségbeesnünk, hanem inkább háborgás nélkül Isten akaratára kell hagyatkoznunk, s mindent, ami nyakunkba szakad, Jézus Krisztus dicsőségére eltűrnünk, mert télre nyár következik, az éjszakára nappal virrad, vihar után fölragyog a nap.”

 Kérdések:

 1. Életed során mikor és milyen helyzetben tapasztaltad meg a Jóisten gondviselését?

2. Mit jelent számodra bízni, ráhagyatkozni Istenre/emberre?

3. Volt-e már olyan, hogy elveszítetted Istenbe (emberbe) vetett bizalmadat? Ha igen, hogyan álltál fel ebből? Hogyan sikerült újra megalapoznod?

4. Hogyan kapcsolódik össze a szeretet és a bizalom?

5. (bónusz) Ki az/kik azok az emberek, akikben tökéletesen megbízol?