"Egyszer voltam egy lelkigyakorlaton, ahol a szabadság volt a téma. Meghívtak a szervezők egy börtönlelkészt, aki elhozott két egykori rabot: egy nőt és egy férfit, akik a börtönben tértek meg... számomra tök hihetetlen volt, hogy ők megtértek (csalás, asszem gyilkosság volt a vád ellenük, a nő láthatóan prosti volt korábban, a pasi meg drogos - ez persze ott hagyja nyomát az emberen, még ha belülről meg is változik). Szóval nekem ott nagy harc volt elhinni, hogy lehet ekkora változás az ember életében..." Részlet a 15-ös kiscsoport ráhangolódásából.
Anti
Bódás János: LEHETETLEN
Te azt mondod, hogy lehetetlen
És leereszted a kezed,
Csüggedt-fásultan belenyugszol:
Ha nem lehet, hát nem lehet!
Te azt mondod, hogy lehetetlen
S befagy az ajkad, a szíved,
Már alig mersz, s kihal belőled
Minden nagy, hősi lendület.
Szentírási részek:
Sir 34, 12-17.
Lk 17, 5-6.
Adri
Imádság Szent Ritához - aki az utolsó pillanatban is segít:
Te részesültél a ritka kegyelemben, hogy kétségbeejtő helyzetben különös szószóló és segítő vagy. Erős bizalommal térdelek Előtted, könyörülő szeretetedre hivatkozva, hogy segítségedet kérjem jelen nagy szükségemben. Légy részvéttel irántam! Gyarló imámat vidd Isten kegyelmi trónja elé és buzgó közbenjárásod által nyerj meghallgattatást kérésemben! Tekints Jézus kiontott drága szent vérére, szentséges Irgalmas Szívére és nagy hitemre! Ó, Szent Rita, engedd, hogy buzgó imám meghallgatást nyerjen!
Megígérem, hogy egész életemben hirdetni fogom jóságodat!
Búcsúimádság Szent Ritához:
Ó, Dicsőséges Szent Rita, aki a Mi Urunk Jézus Krisztus kínos szenvedésében oly csodálatosan részesültél, közbenjárásod által nyerd meg nekem, hogy az élet szenvedéseit megadással viseljem, és pártfogolj minden szükségemben! Amen
Kati
Úrmezei Erzsébet: Kő az úton
Gondolod, kerül életed útjába
egyetlen gátoló kő is hiába?
Lehet otromba, lehet kicsike,
hidd el, ahol van, ott kell lennie.
De nem azért, hogy visszatartson téged
se, hogy lohassza kedved, merészséged.
Jóságos kéz utadba azért tette,
hogy te megállj mellette,
nézd meg a követ, aztán kezdj el
beszélni róla Isteneddel.
Őt kérdezd meg, milyen üzenetet
küld azzal az akadállyal neked.
S ha lelked Istennel találkozott,
utadba minden kő áldást hozott.
* * *
Engem az fogott meg, hogy Szent Mónika milyen állhatatos volt imádságban. Egy kis gondolat ehhez:
"Mi van akkor, ha Isten nem hallgatja meg imánkat? Kitartsunk-e vagy hagyjuk abba? Kérő imánk egyik veszélye, hogy azt kérjük Istentől, hogy a mi akaratunkat, a mi elképzelésünket teljesítse. Mintha Isten labda lenne a kezünkben, amely arra pattan, amerre akarjuk. Közben a Miatyánkban azt mondjuk: Legyen meg a te akaratod. Az állhatatos kérő ima nem Isten rábeszélésére szolgál, hanem önmagunk hozzáalakítása Isten akaratához. És annak megértéséhez, hogy Isten csak azon kéréseinket teljesíti, amelyek boldogulásunkra és üdvösségünkre szolgálnak."
Forrás: Katolikus.hu
Réka
Nekem az jutott eszembe a témáról, hogy sokszor látjuk kilátástalannak a helyzetünket, és minden félével próbálkozunk, holott néha csak Istenre kéne rábíznunk magunkat és kisegít a lehetetlennek tűnő helyzetből. Ehez kapcsolódóan hoztam egy Szentírási részt: Lk 8, 40-48.
Judit
Nekem leginkább kérdések jutottak eszembe a témával kapcsolatban. Mi a hit? "Csak" annyi, hogy Isten létezésében hiszek? Vagy az-e a hit, ha elhiszem, hogy nincs lehetetlen? Éppen azért, mert Istenben hiszek, aki mindenható és minden uralma alatt áll.
Olyan sokszor mondjuk, én magam is, hogy "hát nem hiszem, hogy ez így vagy úgy lesz..." és sokszor talán úgy imádkozunk, hogy nem is hisszük igaziból, hogy teljesülhet, amit kérünk. Jézus is ezért mondja talán, hogy ha egy mustármagnyi hitünk volna... Pedig én azt gondolnám magamról, hogy ó, hát nekem annál sokkal több is van. De bizony, mikor adódik valamilyen nagyobb nehézség, akkor rögtön nem annyira érzem már ezt a nagy hitet magamban.
Ezekről jutott eszembe Ady Endrének a "Hiszek hitetlenül Istenben" című verse, mert időnként én is így hiszek. Ugyanakkor pedig sokszor gondolok erre a rövid fohászra is, hogy "hiszek, Uram, segíts az én hitetlenségemen". Mert rájövök, hogy magamtól még ez sem megy.
Nos, én leginkább egy folyamatos tengelyen, egy skálán tudnám szemléltetni a hitet, ahol a nulla pont a hitetlenség, és felső határ nincs. Nekünk keresztényeknek van egy alap hitünk, hogy hiszünk Istenben, az Ő létében, s valahol elhelyezkedünk ezen a skálán. De a hitünk fejlesztése már rajtunk is múlik, hogy mennyire tudunk fejlődni, növekedni ebben, hogy ez egy mindent átfogó teljesség legyen, amibe beletartozik az is, hogy a lehetetlen(nek tűnő) helyzetekben is tudjuk, létezik a lehetséges."
Adri
Egyszer voltam egy lelkigyakorlaton, ahol a szabadság volt a téma, talán már meséltem róla nektek...meghívtak a szervezők egy börtönlelkészt, aki a elhozott 2 egykori rabot: egy nőt és egy férfit, akik a börtönben tértek meg... számomra tök hihetetlen volt, hogy ők megtértek (csalás, asszem gyilkosság volt a vád ellenük, a nő láthatóan prosti volt korábban, a pasi meg drogos - ez persze ott hagyja nyomát az emberen, még ha belülről meg is változik). Szóval nekem ott nagy harc volt elhinni, hogy lehet ekkora változás az ember életében. Vagyis: sokszor épp a mi hitetlenségünk (az én hitetlenségem) a gátja annak, hogy a lehetetlen tényleg Isten dicsőségét hirdesse!
Peti
Egy cikket hoztam nektek, amiben Bolberitz Pál teológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem keresztény bölcseleti tanszékének vezetőjével beszélgetnek a hitről:
A hit a legnagyobb kaland.
Kati
Egyszer egy prédikációban hallottam, hogy nem kell mindenkinek misztikussá válnia ahhoz, hogy csodákat tapasztaljon meg. Egyszerűen nézzen csak vissza az életébe és lássa meg azokat az eseményeket, melyek “szerencsés véletlenként” történtek meg vele. Az isteni gondviselés megnyilvánulásai ezek.
Ha visszanézek még csak nem is kell nagyon megerőltetnem magam ahhoz, hogy sok ilyet találjak. Kevés a két kezemen levő összes ujj is, hogy összeszámoljam. És milyen sokat számított mindegyik.
Örülök neki, hogy másokkal is hasonlók történtek és történnek ma is. Csak oda kell rájuk figyelni és egy kicsit “más szemszögből nézni”. Ez alatt azt értem, hogy aki nem vallásos, az erre azt mondja: szerencsés véletlen volt, semmi több. Pedig semmi sem történik véletlenül…
Kérdések:
- Mi a hit számodra?
- Hinni (csak) azt jelenti, hiszek Istenben? Vagy a hit azt is jelenti, hogy elhiszem, hogy nincs lehetetlen? (pont azért, mert Isten létezik és mindennek ura)
- A mustármagnyi hit az mennyi? - mit jelent ez Jézusnál?
- Elhiszed hogy nincs lehetetlen? Mikor nyilvánult ez meg az életedben esetleg más életében hogy látod ezt megnyilvánulni.
- Most mi az életedben a leglehetetlenebb dolog/feladat? Rá tudsz ebben hagyatkozni Istenre? Mi segít ebben? Mi nehéz ebben?
- Volt- e már olyan élethelyzeted, amikor csak az Istenbe vetett hited segített?
- Ismersz olyan embert/ Előfordult már veled, hogy az Istenbe vetett hited által csoda történt veled?
