Lehet, hogy egy nyelvet beszélünk?
Beszámoló az eseményről (2013. október 26.)
Emlékszem még arra az áprilisi délutánra, amikor összegyűltünk Csabinál, hogy kiértékeljük az első PályaUdvart és nekilóduljunk a következő szervezésének: tele kérdésekkel, észrevételekkel, ötletekkel és azzal, ami a közösségünk erejét adja, lelkesedéssel. 2013 márciusában valami olyasmit kezdett el a Csücsop, ami szerintem rendkívül előremutató és valódi hagyománnyá fog válni. Hagyománnyá vált, hiszen már két PályaUdvart megszerveztünk. Innentől már fut a szekér.
Miután mindkét eddigi rendezvény szervezői gárdájában benne voltam, azt hiszem, ki merem jelenteni azt, hogy ez a rendezvény missziós rendezvény afféle Csücsopos módon. Az alapterv ismét az volt, hogy találkozni szeretnénk, beszélgetni szeretnénk, megérteni és meglátni szeretnénk. A másikat. Hogy ki a másik? Akárki. Bár mi elsősorban a kereső egyetemista fiatalokra összpontosítottunk, minden betérőt ugyanazzal a szeretettel fogadtuk.
Az esemény helyszíne a közösségünknek is otthont adó Párbeszéd Háza volt, ahol egy délutánt töltöttünk el különböző témákat átbeszélgetve. Különböző kerekasztalokat alakítottunk ki, ahol véleményt lehetett cserélni erkölcsről és etikáról, vallási gyakorlatokról, hitről és tudományról,Ferenc pápáról és a megújuló egyházról, elköteleződésről, közösségről. A színjátszósok Beugróval, a sekrestyében pedig kvízasztal várta a pihenni vágyókat. A teaházban a szünetben ismét nagy nyüzsgés támadt, itt tudták folytatni a résztvevők kötetlenebb formában a már megkezdett beszélgetéseket. Az estét fővédnökünk, Bíró László püspök atya szentmiséje zárta, melyben mindannyian hálát adhattunk.
Köszönettel tartozunk minden csücsoposnak és segítőnek és szponzorainknak (Morrison's, Harmat Kiadó, Ester Communications - PortusBuda Group, Jezsuiták)!
További infok a rendezvényről: https://www.facebook.com/Palyaudvar
Képek a rendezvényről:
https://plus.google.com/photos/101529304357687848422/albums/5941298651418724657
https://plus.google.com/photos/101529304357687848422/albums/5939354508847932593?banner=pwa
Hogy miért szerveztem már másodszorra, immár egy főszervezőként a PályaUdvart? Mert szeretnék hinni abban, hogy a missziónak van értelme a mai világban. Élmény egy olyan közösséghez tartozni, ahol vannak lelkes, "csináljuk meg, mert jó lesz" emberek. Pontosan ezt az oldalát kellene meglátnia a keresőknek és a nem hívőknek az egyházból: itt a felebaráti szeretet és az önkéntesség, a segítség olyan fogalmak, amik ténylegesen értelmet nyernek. Együtt hatalmas dolgokat tudunk alkotni, hiszem és látom, hogy a Csücsop lüktetése kifelé is működhet, csak meg kell mutatni.
Hálás köszönet mindenkiért!
Szeretettel a FőszervezőTeam nevében,
Emese
