Gyakran imádkozzuk a Miatyánkot, de sietségünkben sokszor átsiklunk a szöveg valódi értelme felett. Miatyánk - ez a szó magában foglalja, hogy egyetlen Atyánk van, tehát mi testvérek vagyunk. Át tudjuk érezni, hogy mit jelent valójában Krisztusban testvérnek lenni? Mi a vonzata ennek a testvériségnek a mindennapi életünkben, és társainkhoz fűződő viszonyunkban? A 20-as kiscsoport ráhangolódása ebbe a misztériumba adott betekintést.
A testvériség megélése a zarándokegyházzal (Andi)
»Krisztus nem akart a haláltól menekülni, és minket sem tudott volna semmi mással jobban megmenteni, mint éppen halálával. Így tehát az Ő halála mindenki élete lett.«
/Szent Ambrus püspök/
Testvériség a történelemben: Krisztustól Krisztusig (Peti)
Jézus bevezette az emberiség családjának fogalmát, és ezzel fölszabadította az embereket az alárendeltség és a szolgaság, valamint az igazságtalan kapcsolatok béklyói alól. A megújult szövetségben azok minősültek testvéreknek, akik egy Atyától, a mindenható Istentől születtek, és ez által Isten családjának részeivé váltak. Ebben a nemzetben már nem számított a vér szerinti leszármazás.
A nemzetközi megállapodások önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy megvédelmezzék az emberiséget a fegyveres konfliktusok kockázataitól. A szívek megtérésére van szükség. Jézusig mindenhol a nemzeti „én” volt az elsődleges. Nem ismerték a nemzetközi „mi” kategóriát, noha létre jöttek szövetségek államok között. Az egyetemes testvériség fogalma azonban ismeretlen volt. Jézus tanításában új parancsot (Jn 13,34-35) adott. Ez az az Örömhír, amely mindenkitől megkívánja még egy lépés megtételét, az empátia folytonos gyakorlását. VI. Pál azt írta, hogy nem csak az egyes személyeknek, hanem a nemzeteknek is találkozniuk kell a testvériség szellemében. Ez megköveteli, hogy a másikat ne valamiféle eszköznek tekintsük, hanem hozzánk hasonlónak.
A valódi szeretet nem szavakban rejlik, hanem hétköznapi cselekedetekben. Ha valaki azt mondja, szeretem az Istent, a testvérét viszont gyűlöli, az hazug, mert aki nem szereti a testvérét, akit lát, nem szeretheti az Istent, akit nem lát. Mindenkinek a szívében ott lakik a teljes élet utáni vágy, amelyhez hozzátartozik a testvériségre való vágyakozás. A tudat, hogy Isten közös Atyánk, Jézus Krisztusban pedig minden ember a testvérünk, arra késztet minket, hogy a világot új szemszögből nézzük és értelmezzük.
Imádság (Feri)
A következő imádság alatt képzeljétek el, hogy Krisztussal mint fívéretekkel fohászkodtok, és testvéreitekért teszitek azt:
Testvériség a Szentháromságtól a közösségig - ferences szemmel (Ági)
»Ferenc megtérése hosszú és küzdelmes volt. Hosszú időnek kellett eltelnie, amíg rádöbbent, hogy sorsát Isten hívása alakítja. [...] Isten hívására lett életének középpontja az Evangélium, melyet megszólító, személyes üzenetként értelmezett és élt. Nem is tett mást, az Evangélium szavait keltette új életre a 13. század társadalmában, egyházában és a testvéri közösségben is.[...] A testvéri közösség a Szentháromságból ered. Szent Ferencnek a három isteni személlyel való kapcsolata és élménye fűzi össze a közösséget, melyet Isten ad neki. Az ember a szentháromságos Isten képmásaként, a szeretet közösségére és a nekünk ajándékozott szeretet továbbadására meghívott lény. [...] A Lélek műveli ezt a csodát.[...] Ferenc azért és akkor kap testvéreket, amikor felfedezi az Atyát. Amikor szakít apjával, egyedüli atyának az Atyaistent vallja meg, aki testvérekkel ajándékozza meg őt. Egyúttal új szívvel is,amely képes meglátni a vérségi köteléknél mélyebb összetartozást.[...] Ferenc elismeri a hierarchiát, az Egyházban maga tiszteli is. A mennyei társadalom is Istentől adott hierarchikus rendre épül föl. Kora földi társadalmának hierarchiáját azonban, melyet a születés, a vagyon, a rang, a tudás jelöl ki, nem fogadja el.[...] Jézus megfordítja a hierarchiát, amikor azt tanítja, hogy aki nagyobb akar lenni, legyen a legkisebb. Amikor megmosta tanítványai lábát, kinyilatkoztatást, és nem csupán erkölcsi példát adott.[...] Sohase kívánkozzunk mások fölé kerülni, hanem inkább legyünk szolgái és alárendeltjei minden emberi teremtménynek az Istenért.«
/Dr. Soós Sándorné: A ferences források pedagógiai vonatkozásai/
Interaktív feladat (Attila)
Egy közösség esetében a testvériség megvalósításához elengedhetetlen az őszinte kommunikáció. Ebbe beletartozik az is, hogy önmagunkat olykor háttérbe szorítjuk a másik kedvéért. Ezért most fordulj oda a szomszédodhoz, és beszéljétek meg a következőket:
1. Mi az, amiben a párod többet tehet a közösségért, mint te?
2. Mi az, amiben te többet tehetsz a közösségért, mint a párod?
3. Mi az, amivel a párod megbántott? Próbálj neki ezért megbocsátani!
+1: Ha ilyet nem találsz, akkor mondj egy olyan dolgot, amivel a párod örömet okozott neked!
Kérdések
- Van olyan ember a tanuló-/munkakörnyezetben, akiért nehéz imádkoznod? Mi segítene abban, hogy könnyebben menjen?
- A te környezetedben (család, baráti kör, stb.) mennyire valósul meg a testvériség?
- Hogyan valósítod meg a mindennapi cselekedetek szintjén a testvériséget?
- Miben látod a te felelősségedet a közösségbe járó testvéreid iránt?
- Pál apostol mondja: »Viseljétek el egymást szeretettel!« Hogyan valósítod ezt meg a közösségben?
- Jézus világosan megmondja: ha vétkezik ellened a testvéred, hetvenszer hétszer (végtelen sokszor) kell megbocsátanod. Szerinted miért fontos ez, mikor még egyszer is olyan nehéz sokszor megbocsátani?
