Csücsop blog

Hétköznapjaink során gyakran kerülünk olyan helyzetbe, amikor megsértenek minket vagy próbára teszik a türelmünket. Csak a kivételes emberek képesek ilyenkor uralkodni az indulataikon. A harag a hét főbűn egyike, ami gyakran megkísért minket. A kettes kiscsoport ezzel a témával foglalkozott ráhangolódásában.

I. Gondolatok a haragról (Ádám)

Régi bölcsesség, hogy a rossz és a jó viszonya hasonlít két farkas viadalához. Az győz kettejük közül, amelyiknek enni adunk.

A harag olyan, mint a tűz: ha nincs, ami táplálja, eltűnik. Amíg a gyűlöletes dolgokon van a figyelmünk, addig emészt minket a düh, de amint pozitív dolgokkal kötjük le magunkat, tovaszáll az indulatunk.

Az erőszak erőszakot szül, és ragadós: ha valaki csúnyán néz ránk, bennünk is felébred az ellenszenv. Ha egy régi konfliktust sokáig nem rendezünk el, akkor a szívünkben élő harag lassú méregként hat ránk. Ha azonban meg tudunk bocsátani, azzal feloldhatjuk a konfliktust. A Miatyánk is arra tanít minket, hogy béküljünk meg egymással. A boldogság és a harag kioltják egymást. Ha a dühünk elszáll, akkor engedni kell Istent, hogy Ő tölthesse ki a bennünk keletkezett űrt. Fontos, hogy tudatosan kezeljük a haragot: vegyük észre, amikor az indulatok készülnek eluralni minket. Meg kell tanulnunk elengedni a rossz érzéseinket.

II. Bűn-e a harag? – A Szentírás és az Egyház tanítása szerint (Zoli)

Szent Pál gondolatai

1. Gondolatok Isten haragjáról: Rom 3,5-7; Rom 12,19.
2. Intések: 2Kor 12,20-21; Gal 5,19-21; Ef 2,1-5.
3. Bűn-e a harag: 1Kor 13,5; Mt 8,21-26.

A Katolikus Egyház Katekizmusa

3.rész 2.szakasz 5.cikkely 2302-2303.paragrafus 

A hét főbűn egyike a harag, melynek pontos definícióját elolvashatjuk itt. Jézus azért halt meg a keresztfán, hogy bocsánatot nyerjünk, és ne jussunk kárhozatra. Nem kéri, hogy haljunk meg egymásért, de meg kell tanulnunk megbocsátani a másiknak. Annál is inkább, mert a harag nemcsak az egymás közötti viszonyt, de a saját lelkünket is mérgezi, és tönkreteszi belső nyugalmunkat.

Haragkezelés (4 tanács Szent Páltól)

1. Erkölcsi kötelességek - A régi és az új ember /Kol 3, 5-8/
2. Erkölcsi kötelességek - Buzdítás a megújhodásra /Ef 4,26-32/
3. Késedelmes a haragra /Jak 1,19-20/
4. Harag helyett ima /1Tim 2,8/

III. Megosztások 

Bori

Mindannyian személyes, egyéni módon vezetjük le a haragunkat. Pl. ordítunk vagy csapkodunk. Sokszor olyan emberek válnak haragunk áldozatává, akik a legközelebb állnak hozzánk, és nem tehetnek arról, hogy mérgesek vagyunk. De olyan is van, hogy magunkra vagyunk dühösek, és önmagunknak nem tudunk megbocsátani. A nyugalom a legjobb eszköze annak, hogy végig tudjuk gondolni, hogy mi váltotta ki a dühünket, és ne olyan embereken vezessük le a feszültségünket, akik azt nem érdemlik meg. A szeretteink sokszor segíthetnek problémáink megoldásában, - ha mással nem is, akkor legalább meghallgatnak minket. Isten a másik személy, aki a harag órájában segítségünkre siethet. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy bizalommal és imádsággal forduljunk Hozzá.

Marci

Hogyan viszonyul az, akit megbántottak? Vannak olyanok, akik őszintén és gyorsan reagálnak ilyenkor. Klasszikus értelemben ők a haragosak. Ha megütik őket, egyből visszaütnek vagy visszaszólnak. Sokan nem szeretik az ilyen embereket indulatosságuk miatt. 

Az emberek másik fele magába zárja a sértéseket. Saját példámból kiindulva, engem szerencsére ritkán bántanak meg; és viszonylag könnyen megbocsátok. Olyan típusú ember vagyok, aki nem vág vissza szavakkal, nem kíván rosszat a másiknak és azt mutatja a környezetének, hogy minden rendben. De valójában ha valaki többször megbánt ugyanazon oknál fogva, akkor az illetőt beteszem egy dobozba, ahonnan nehéz kikerülni. Nem szívesen találkozom vele, kerülöm a társaságát. Igaz, hogy nem rúgok belé, de nincs jó véleményem róla, és van, hogy ezt szóvá teszem a háta mögött, mert az érzéseimet nem tudom teljesen elrejteni. Akkor valójában meg tudok bocsátani annak, aki megsért engem? Nem mondanám...

Tomi

Én egy személyes történetet szeretnék veletek megosztani. Az egyik rokonommal való kapcsolatomat hosszú időn át a harag határozta meg. Ez uralta a kommunikációnkat, és én sosem gondoltam bele az ő helyzetébe. Sosem próbáltam átérezni a motivációját, az érzéseit; és eszembe sem jutott, hogy talán már bánja azt, amivel megbántott engem. A sértettségem állandósult, és a haragom hosszú távra szólt.

Akkor következett be az első változás, amikor én kerültem olyan helyzetbe, hogy joggal haragudhatott volna rám a környezetem, de mégsem tette. Ez akkor történt, amikor elkezdtem dolgozni, és rájöttem, hogy mennyi hibát vétek munka közben. Éreztem és tudtam, hogy a kollégáim nem ebből indulnak ki, amikor megbocsátanak mulasztásaimért, hanem pályakezdő mivoltomat tartják szem előtt. Ez szeretetre ösztönzött, és rájöttem, hogy a Jóisten a munkatársaimon keresztül azt üzeni számomra, hogy nem haragszik rám korábbi hibáimért, de fejlődést vár tőlem. Megéreztem, hogy milyen jó, amikor harag helyett elfogadással tudok fordulni a másik felé. Rájöttem, mennyire fontos, hogy a társam helyébe képzeljem magam. Pozitív irányba kezdtem fejlődni, és egyre nyitottabban fordultam korábbi haragosaim felé. Lassacskán szeretetkapcsolat épült ki közöttünk. 

"Az imádság révén erőt fogtok nyerni, hogy ellen tudjatok állni a jelen világ szellemének. Erőt
kaptok, hogy együtt érezzetek minden emberi lénnyel, ahogyan Jézus tette.”

                                                               /Szent II. János Pál pápa/

IV. Rövid elcsendesedős rész (közösen)

Van-e valaki, akire most haragszol? – Mi az oka a haragodnak? – Van-e valaki, aki mostanában megbántott? – /Sir 8,5/ – /Ef 4,31-32/ – Dsida Jenő: Nagypénteki ima

V. Mikor bocsátunk meg? (Anna)

Az ima tényleg segít legyőzni a haragot (cikk)

Büntetés és bünhődés – A harag táplálta gyűlölet legyőző fegyvere a megbocsátás

A SZER etet, A GYŰL ölet! – A pogány harag táplálta gyűlöletet egyetlen isteni-keresztényi fegyverrel lehet legyőzni: ez a megbocsátás. A témáról részletesebben lehet olvasni itt. 

Kérdések

1. Hogyan kezeled haragodat a(z) iskolában/munkahelyen?
2. Hogyan látod Isten jelenlétét a haragos helyzetekben?
3. Mi következik a harag után: lelkiismeret-furdalás, szégyen vagy megkönnyebbülés?
4. Hogyan szoktad levezetni a haragodat?
5. Mi volt eddigi életed során a haragod legsúlyosabb megnyilvánulása?
6. Észreveszed, ha megbántottál valakit?
7. Hogyan tudod elviselni mások haragos természetét?
8. Mik azok a témák, amik gyakran haragot szítanak közösségekben (pl.: személyes tér átlépése, politika, anyagiak)?
9. Mi jut eszedbe a Mt 18,21-22 szentírási szakaszról?