Bemutatkozás

A Csütörtöki Csoport (Csücsop) egy Budapesten működő Katolikus Ifjúsági Közösség. Lelki vezetőnk Bíró László püspök atya, tagjaink pedig Budapesten tanuló főiskolások és egyetemisták, valamint fiatal dolgozók (jellemzően 18-30 év közötti korosztály). A Csücsop egyszerre kíván számukra otthon és ugródeszka is lenni. Otthon a Budapesten élő (de sokszor máshonnan érkező) fiataloknak, ahol személyes kapcsolatokat építhetnek, elmélyíthetik hitéletüket, megoszthatják örömeiket és gondjaikat másokkal. Ugyanakkor ugródeszka is, mivel a kezdetektől fogva egyik célunk, hogy tagjaink a Csücsopon szerzett közösségi tapasztalat birtokában később új közösségeket hozzanak létre vagy más, már működő közösségeket erősítsenek.

Érdekel a Csücsop?

Közösségünk minden csütörtök este 7 órakor találkozik a Párbeszéd Házában.

Cím: 1085 Budapest, Horánszky utca 20. (térkép)

Kérdéseddel bátran keress minket az info@csucsop.hu címen vagy közvetlenül írhatsz itt.

Szeretettel várunk!

Csütörtöki levelek

Mária tisztelete az Egyházban, Mária-ünnepek

2012.05.10. 19:00 | LoremIpsum2 | Szólj hozzá!

Címkék: csütörtöki levél

A 14-es kiscsoport ráhangolódását a legutóbbi közös csücsopos szentmise prédikációja ihlette, amikor Püspök atya Anyák napja kapcsán beszélt röviden Máriáról is. A mise végén az is elhangzott, hogy mivel május Mária hónapja, a templomban litániákat is tartanak majd, amiken való részvételre bátorítják a híveket.

Amikor kiscsoportunkban ezt követően szóba került Mária mint lehetséges téma, meglepődve tapasztaltuk, hogy mennyire eltérő reakciókat vált ez ki belőlünk. A különböző Mária-ünnepek, a litániák, a templomokban található képek, szobrok, a Mária-kegyhelyek említése kapcsán érdekes beszélgetésünk kerekedett, aminek során a legnagyobb egyetértés abban alakult ki köztünk, hogy valójában nem sokat tudunk a Mária-tisztelet igazi mibenlétéről, a kevésbé kiemelt ünnepek tartalmáról, a litániákról stb.

A ráhangolódás előtt kis cetliket osztottunk ki a pontosan érkezőknek :), majd mindenkit megkértünk, írja rá az első gondolatot, ami Máriáról eszébe jut. Az összegyűjtött cédulákon pl. az alábbi szavak szerepeltek:

- Lourdes, orgonavirág, anyaság, üdvözlégy, igen, tisztaság, rózsafüzér, alázat, szépség, közbenjáró, megértő, gondoskodó, segítő, Magyarok Nagyasszonya, szeplőtlen fogantatás, végtelen szeretet, édesanya, a legszeretőbb anya (anya és tisztaság többször is előfordult)

Ezt követően kiscsoportunk tagjaival arról meséltünk, hogy nekünk személyesen milyen kapcsolatunk van Máriával, milyen pozitív vagy negatív kép él bennünk az Egyházban jelen lévő Mária-tiszteletről, illetve milyen kérdések merültek fel bennünk vagy milyen kérdéssel fordultak hozzánk mások Máriára vonatkozóan.

A bevezetés után Kajtár Edvárd atya segített továbblépni, eligazodni a témában, majd röviden Püspök atyát is meghallgathattuk. Minket az alábbi gondolatok érintettek meg leginkább az előadásból:

- Jézusnak nem volt földi édesapja, így minden, ami emberi benne, azt Máriától kapta.

- A rózsafüzér imádság megtanít minket arra, hogy – Máriához hasonlóan – igent tudjunk mondani arra, amit Isten akaratának érzünk.

- A szentképek vagy szobrok jelenléte a templomokban ahhoz hasonlítható, mint ahogy otthonainkban kitesszük a szeretteink fényképekét – emlékeztetnek minket rájuk és a köztünk lévő szeretetre.

- Máriában benne van az idő teljessége, Jézus („Jézus ideje”, földi léte Máriában kezdődött).

- Az Üdvözlégy Mária imádság „szíve” valójában Jézus, hiszen Róla elmélkedünk közben.

- Az ismétlődő ima előnye, hogy „bioritmizál” minket, lelassulunk, megbékélünk közben (hosszú életű szerzetesek példája igazolja, hogy fizikai, egészségügyi hatása is van).

Mária teljesen normális :), egyensúlyban van benne minden – és ez eltanulható tőle!

- Amíg nem volt reformáció és szabadkőművesség, addig nem volt szükség Anyák napjára, mert az Egyház egész évben ünnepelte Máriát, és így rajta keresztül az anyákat, a nőket (+ a fogantatást, a várandósságot stb.)

- Az Egyházban a Mária-ünnepek által jelen volt, helyén volt a magzat, az élet, a születés tisztelete; az egyházi év átfogja Mária (a nők, családok) egész életét – ehhez a szenvedés is hozzá tartozik, erre utal pl. a Fájdalmas Anya ünnepe.

- Mária az Egyház szerint „a hívő ember prototípusa”.

- Miért ábrázolják királynőként Máriát? – „7A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam. 8Most készen vár az igaz élet koronája, melyet azon a napon megad nekem az Úr, az igazságos bíró, de nemcsak nekem, hanem mindazoknak, akik örömmel várják eljövetelét.” (2Tim 4,7-8)

- Mit gondoljunk arról, hogy több nép is magáénak tulajdonítja Máriát, illetve hogy a különböző kegyhelyeknek is „saját Máriájuk” van? – minden nép más-más történelmi helyzetben fordult a Szűzanyához, ezért mondhatja mindenki a magáénak – egy családban a testvéreknek is más-más meghatározó élménye van saját, közös édesanyjukról

 

A kiscsoportos beszélgetések kérdései:

- Személyesen mit gondolunk Mária tiszteletéről a Katolikus Egyházban?

- Mennyire tartjuk be/tartjuk számon a Máriaünnepeket (május, október, mindenféle Boldogasszony), illetve mennyire imádkozzuk a hozzá kapcsolódó imádságokat (pl. Rózsafüzér, Úr Angyala, litániák) - ha nem, miért nem, ha igen, miért?

- Mit gondolunk, mennyire élő (számunkra ill. általában) a Mária-kultusz, vagy inkább nagyanyáink népi vallásosságának része csak?

- Van-e valamilyen személyes (pozitív vagy negatív) élményünk?

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása