Bemutatkozás

A Csütörtöki Csoport (Csücsop) egy Budapesten működő Katolikus Ifjúsági Közösség. Lelki vezetőnk Bíró László püspök atya, tagjaink pedig Budapesten tanuló főiskolások és egyetemisták, valamint fiatal dolgozók (jellemzően 18-30 év közötti korosztály). A Csücsop egyszerre kíván számukra otthon és ugródeszka is lenni. Otthon a Budapesten élő (de sokszor máshonnan érkező) fiataloknak, ahol személyes kapcsolatokat építhetnek, elmélyíthetik hitéletüket, megoszthatják örömeiket és gondjaikat másokkal. Ugyanakkor ugródeszka is, mivel a kezdetektől fogva egyik célunk, hogy tagjaink a Csücsopon szerzett közösségi tapasztalat birtokában később új közösségeket hozzanak létre vagy más, már működő közösségeket erősítsenek.

Érdekel a Csücsop?

Közösségünk minden csütörtök este 7 órakor találkozik a Párbeszéd Házában.

Cím: 1085 Budapest, Horánszky utca 20. (térkép)

Kérdéseddel bátran keress minket az info@csucsop.hu címen vagy közvetlenül írhatsz itt.

Szeretettel várunk!

Csütörtöki levelek

Vértanúság

2013.10.03. 19:00 | Barta Emese | Szólj hozzá!

Címkék: csütörtöki levél

vertanusag.jpgA 6-os kiscsoport ráhangolódása a vértanúságról.

 

 

 

 

 

 

Szabó Réka: Interjú egy szenttel

Riporter ®: Jó napot! Önök az mtv beszélgetős műsorának adását látják! Mai vendégünk nem más, mint a híres Alexandriai szent Katalin és Aurelius Valerianus Maxentius császár. Katalin egy igazi híresség, a korai keleti és nyugati egyház egyik legünnepeltebb személye. A 14 segítő szent között találjuk. Legendája rendkívül színes, a 8-9. században alakult ki. Sok verses és prózai leírás készült az életéről. Számos festő választotta képe témájának, kerékkel és karddal ábrázolják. Ha jól tudom, a bölcselők, a könyvtárak, a nyomdászok, az ügyvédek, a filozófusok és a magasabb iskolák védőszentje. Szóval köszöntöm itt Önöket, Katalin és császár úr!

Katalin(K): Jó napot!

Császár(Cs): Jó napot!

R: Ha megbocsát, császár úr, először a Hölgytől kérdeznék.

Cs: Csak nyugodtan.

R: Meséljen az életéről. Utána olvastam az interneten és csak nagyon kevés információt találtam magáról.

K: Hát igen, elég régen meghaltam, és tudja, ami a földön 1709 év, az a Mennyországban csak egy pár nap… (nevet) Costus királynak voltam egyetlen leánya, ne haragudjon, olyan régen történt, nem tudom, pontosan hol születtem. Fényűző palotában éltem, apám gondoskodott oktatásomról. Neves professzorok tanítottak és én érdekes módon élveztem a tanulást. Szerettem a tudományokat, az ókori filozófusokat, a művészeteket. Tudom, hogy ezt egy 21. századi fiatal furcsának találja, de persze akkor teljesen más körülmények között tanultam.

R: Úgy tudom, szépségéről is híres volt.

K: Csak Istennek köszönhetem… Folytatva életem történetét, 17 éves koromban ismertem meg Jézust. Vagyis igazából apám hitt a számára még ismeretlen Istenben, de én pogány királylányként sosem érdeklődtem iránta. Mindig is akaratos természetem volt, csak a magam feje után mentem, sosem figyeltem a mások véleményére, nem lehetett engem meggyőzni semmiről. Aztán megmutatkozott nekem az igaz Isten. Egy látomásban Jézus gyakorlatilag megkérte a kezemet. Az életemet szerette volna. Annyira megilletődtem, hogy elhatároztam, hogy követem ezt az ismeretlen személyt. Olyan nagy a kisugárzása, olyan kedves és barátságos, hogy… Szavakkal egyszerűen nem tudom elmondani! Majd, ha a Mennybe kerül, meglátja! J Elvarázsolt és amúgy is éppen a „romantikus fiatal éveimet” éltem, úgyhogy gondolhatja, mekkora nagy hatással volt rám. Gyökeresen megváltoztatta az életemet!

R: És ekkor találkozott a császárral.

Cs: Én csak arról hallottam, hogy egy 18 éves vakmerő lány semmibe veszi a parancsaimat és tömegesen téríti meg az embereket kereszténnyé. Mikor látta, hogy mennyien halnak meg a hitük miatt, úgy gondolta, hogy az a legokosabb, ha engem meggyőz. De igen nagy fába vágta a fejszéjét. Az akkori leggonoszabb császárként ismertek, pedig én csak próbáltam megőrizni a hagyományokat.

K: Úgyhogy odaálltam elé és próbáltam meggyőzni arról, hogy hagyja abba a mészárlást, természetesen kevés sikerrel. Mit értem el? Hogy megkérte a kezemet!

Cs: Nem tudtam ellenállni neki. Egy szép, fiatal és nagyon okos lány állt előttem. Igaz, ragaszkodott egy számomra idegen hithez, de gondoltam, ezt idővel kinevelem belőle. Mennyire meglepődtem, amikor nemet mondott!!!

K: Egyszerűen nem mehettem hozzá egy házas, pogány emberhez! Valószínű könnyebben megtért volna, ha összeházasodtunk volna, de én Jézusnak adtam az életemet, úgyhogy nem tehettem.

Cs: Aztán hirtelen meggondolásból kihívott vitázni. Megkértem a kezét, de ő inkább tudományos vitát akart velem. Furcsák a nők…

K: Micsoda? Jaj, igen, valószínű én hibáztam, és én vagyok furcsa. Tisztelt császár úr azt a kis részletet kihagyja, hogy amikor vitára került a sor, 50 bölcs állt ki egy 18 éves lány ellen.

R: Hogy történt ez az eset?

K: Egész Alexandria összegyűlt a nagy eseményre. A császár és egy leány nyilvános vitájára. Nagyot nézett a tömeg, amikor kiderült, hogy 50 tudós ember próbálja majd legyőzni a fiatal lányt! Igazából nagyon féltem. Szeretek vitatkozni és másokat meggyőzni a hitemről, de azért 50 bölcs mégis csak 50 bölcs… Úgyhogy imádkoztam!

R: És az segített?

Cs: Nem fogja elhinni, hogy mi történt! Katalin nemcsak megvédte a hitét, magyarázta Isten létezését, Jézus kereszthalálát, hanem megtérítette a birodalom 50 legokosabb emberét! Különös tűzzel beszélt, idézett a Bibliából és a tudósok nem tudtak felelni kérdéseire.  Sarokba szorította őket. Hatalmas harag szállt meg és megöltem az összes bölcset. Katalin térítő akciója után vállalták mind a vértanúságot!!!

R: Azt olvastam, hogy a császárnét is megtérítette.

Cs: Bement a feleségem féltékenyen Katalin cellájába, hogy megnézze, ki a riválisa és mikor legközelebb beszéltem vele, elmondta, hogy csatlakozik a keresztényekhez. Hasonlóképpen viselkedett a hadsereg parancsnoka. Kereszténnyé vált a hadseregem miután a vezetőjük mintájára. Elhiheti, hogy elég szíven ütött az a tény, hogy a feleségemet és a fő hadseregemet megtérítette egy 18 éves lány. Lépnem kellett valamit! Egyszerűen nem engedhettem, hogy folytatódjon ez a felségárulás.

K: Mit lépett tehát a birodalom császára erre? Megölette a saját feleségét, a hadserege nagy részét és a parancsnokot. Igazi uralkodói magatartás! Nekem más sorsot szánt. Úgy gondolta, hogy inkább megkínoz, mielőtt megöl, hogy megtörjön. Szerencsére Jézus segítségével még a legnagyobb kínok között is imádkoztam és a szenvedésemet is fel tudtam ajánlani.

Cs: Aztán, mikor késekkel felszerelt kerékből álló kínzószerkezetet próbáltam ki rajta, egy villám széttörte a kereket. Tehetetlen voltam, nem tudtam mit tenni. Egyre csak nőtt a kereszténnyé vált polgárok száma, úgyhogy lefejeztettem, hogy befejeződjön ez a rémálom.

K: Azóta Isten mellett élek a Mennyországban és csodálatos ott minden! Nagyon boldog vagyok, hogy érte meghalhattam! Ha újra megszületnék és lenne választási lehetőségem úgy, hogy tudnám, hogy mi vár rám, újra megtenném. Azt ajánlom mindenkinek, adjátok oda életeteket Istennek, ígérem, nem fogjátok megbánni! Sokszorosan visszakaptok mindent, amit itt a Földön érte tettetek! Megéri bízni Benne!

Cs: Azóta erre én is rájöttem, csak sajnos túl későn! Ne halasszátok a megtérést, mert az Örök Boldogságot veszíthetitek el!

R: Most érkezett egy hozzászólás a műsorunkhoz. Azt írja az illető, hogy Önt, Katalint választja bérmaszentnek, mert példa számára az élete, a határozottsága, a meggyőződése és a szenvedéshez való hozzáállása. Az illető reméli, hogy hasonlóképpen meg fog téríteni embereket és mindig ragaszkodni fog a hitéhez. Kéri az Ön támogatását, közbenjárását.

K: Megtiszteltetés számomra. Ígérem, vele leszek, segítem végig az életében.

R: Köszönjük szépen a részvételeteket, nagyon tanulságos volt számomra és szerintem a nézők számára is! Jövő héten ugyanebben az időpontban Szent Felicitas és Perpétua vértanú asszonyok lesznek műsorunk vendégei! Szép estét, minden jót kívánok kedves nézőinknek!

 Szent Tarzíciusz, a ministránsok védőszentje

257-ben Rómában Valerianus császár uralkodott, aki a keresztényeket Róma ellenségeinek tekintette, ezért börtönbe vettette és kényszermunkára hurcolta őket. Tarzíciusz, aki igen bátor fiú volt, gyakran belopódzott a bebörtönzött keresztények közé. Vigasztalta őket, élelmet és híreket vitt nekik.

A császár nagy népünnepélyre készült, ezért elküldte a börtönbe egy tisztjét, hogy válogassa ki a fiatal, erős keresztényeket, akiket majd a vadállatok elé vetnek. Ez a hír Tarzíciusz révén eljutott II. Sixtus pápához. Arra nem volt lehetőség, hogy kiszabadítsák a halálraítélteket, ezért a pápa úgy gondolta, jó lenne, ha Krisztus Szent Testével megerősítve indulhatnának utolsó útjukra. Igen ám, de hogyan juthatna el hozzájuk az Eucharisztia? Hiszen az őrséget megkettőzték, senki sem juthat be a börtönbe!

Tarzíciusz felajánlotta, hogy ő elviszi a raboknak az Eucharisztiát. A Szentatya beleegyezett. Tarzíciusz egy bőrzacskóba tette az Oltáriszentséget és a nyakába akasztva a köntöse alá rejtette, majd útnak indult.

Útközben azonban találkozott iskolatársaival. Egyikük rákiáltott:
    - Hová sietsz? Gyere, játsszál velünk!
    - Nem lehet – tiltakozott Tarzíciusz -, sürgős dolgom van.
A fiúk körülvették és egyikük megjegyezte:
    - Barátunk rejteget valamit a köntöse alatt. Meg kell mutatnod!
Tarzíciusz tovább akart sietni, de társai visszatartották. Erőszakkal próbálták elvenni féltve őrzött kincsét. Már leteperték a földre és keményen ütlegelték. Egyikük felkiáltott:
    - Lehet, hogy Tarzíciusz is keresztény, és az Istenüket rejtegeti! El kell vennünk tőle!

Már-már sikerült is, amikor az utolsó pillanatban egy katona lépett közéjük. Ez a katona szintén keresztény volt és ismerte Tarzíciuszt. Elkergette a kegyetlen gyerekeket, és a vérző fiút karjába vitte be egy közeli keresztény házába. Tarzíciusz arcán a fájdalom mellett annak öröme tündökölt, hogy sikerült Jézus Testét megvédenie. Utoljára még megáldozott, és mint az Oltáriszentség vértanúja indult el az örök hazába. (György Attila nyomán)

Morus Szent Tamás imája

Uram, ha lehetséges adj nekem testi egészséget,
hogy ép szervekkel szolgálhassak neked!

Adj nekem, Uram, egyenes lelket
hogy lássam, mi a jó és a helyes,
ne féljek a gonoszság támadásától,
és minden ügyemet rendbe tudjam szedni!

Adj nekem, Uram készséges lelket,
mely sohasem unatkozik,
nem panaszkodik,
nem kesereg és nem érzékenykedik!
Segíts, hogy ne törődjem
mértéken felül azzal a valamivel,
amit Énnek hívnak!

Adj, Uram, humorérzéket!
Segíts, hogy értsem a tréfát,
hogy vidám legyek
és másokat is fel tudjak vidítani!

Az aradi vértanúk utolsó mondatai mély hitükről tesznek tanulságot:

Leiningen-Westerburg Károly: A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.

Damjanich János: Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.

Török Ignác: Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.

Aulich Lajos: Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot.

Vécsey Károly: Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.

Lázár Vilmos: Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.

Dessewffy Arisztid: Tegnap hősök kellettek, ma mártírok... Így parancsolja ezt hazám szolgálata.

Nagy-Sándor József: De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.

Knézich Károly: Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.

Schweidel József: A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.

Kiss Ernő: Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.

Láhner György: Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.

Poeltenberg Ernő: Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.

Sándor István Szolnokon született, 1914. október 26-án; édesapja MÁV segédmunkás volt. 1931-ben a fémipari szakiskola elvégzése után vasesztergályosként helyezkedett el. 1936-ban belépett a szalézi rendbe, 1940-ben tette le első fogadalmát, majd 1946-ban örökfogadalmat tett mint szerzetes testvér. 1940-49-ig nyomdászként dolgozott a rákospalotai szalézi nyomdában. Közben 1941-45 között kisebb megszakításokkal híradós katonaként szolgált a hadseregben. 

1946-tól munkásfiatalokat vezetett a rákospalotai KIOE-ben (Katolikus Ifjúmunkás Szervezet). 

Sándor István lakhelye, s működésének fő színhelye a Clarisseum (nevét az alapító gróf Károlyi Sándorné Korniss Klára védőszentjenek nevéről kapta.) Az Ybl Miklós által tervezett épület az Újpestet Rákospalotával összekötő közúti felüljáró mellett áll. Ebben az épületben volt 1950 tavaszáig a szalézi rendház és a legszegényebb családok iskolás gyermekeit befogadó fiúnevelő intézet, amelyhez annak idején egy nagy park, egy cserkészotthonnak szolgáló ház, egy nyomda meg több más épület tartozott. 1949-ben Sándor István sekrestyés lett. Szoros kapcsolatot tartott fenn a kék ávósokhoz katonai szolgálatra behívott munkásfiatalokkal. Csoportjával levél útján a katonaidő alatt is élénk kapcsolatot tartott.

1950-ben a többi renddel együtt a szalézi rend működését is betiltották. 1951 februárjának végén a hatóság tudomására jutott Sándor István illegális tevékenységének egy része. Hogy letartóztatását elkerülje, Kiss István álnéven a Persil gyár dolgozója lett, s bejelentés nélkül lakott rendtársa, Dániel Tibor lakásában. Kapcsolatait is részben rajta keresztül tartotta fenn. Ez időben kirándulásokat, magánházakban összejöveteleket szervezett és hittant tanított.

1952 júliusában letartóztatták. A Budapesti Hadbíróság 1952. október 28-án tárgyalta az ügyet. 1952. október 30-án tartott tanácskozása elvetette a kötél általi halálra ítéltek kegyelmi kérvényét. A feddhetetlen jellemű, talpig becsületes Sándor István testvér 1953. június 8-án bitófán fejezte be tartalmas életét

Az Egyházmegyei Bíróság 2006. május 24-én indította el a boldoggáavatási eljárást. Sándor István lesz az első magyar szalézi szerzetes, akit az Egyház a boldogok sorába emel.

Boldoggá avatás

Ferenc pápa döntése szerint Sándor István szalézi szerzetes testvér, vértanú boldoggáavatási szertartása október 19-én lesz Budapesten. A pápa képviseletében Angelo Amato szalézi bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa végzi majd a boldoggá avatást, a szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, érsek mutatja be. A szertartáson a tervek szerint jelen lesz Pascual Chávez szalézi rendfőnök is, aki erre a hétvégére időzítette látogatását a szalézi letelepedés századik évfordulóját ünneplő Magyar Szalézi Tartományban. A boldoggáavatás helyszíne Budapest, a Szent István-bazilika előtti tér. 

 Sándor István boldoggá avatása erkölcsi és lelki kárpótlás az Egyháznak és a magyar nemzetnek, vala mint fontos a magyar ifjúság szempontjából is, amelynek szüksége van egy olyan patró nusra, aki nagylelkű áldozatra képes, és olyan példaképre, aki megtanítja a megalkuvás nélküli kötelességteljesítésre azzal, hogy tudatosan tanúsá got tett a hitéről.

Kérdések a csoportbeszélgetésekhez
1.: Van-e ma szerinted keresztényüldözés, és ha van milyen formában?
2.: Hogyan lehetek ma vértanú? Mit jelent ma vértanúnak lenni?
3.: Van-e értelme ma vértanúságot vállalni? (vértanúságot gyengítem itt, nem kell feltétlenül vértanú halált halni) Tudnék meghalni a hitemért?
4.: Tudom-e vállalni a hitemet amikor ez nehézségekbe ütközik, vagy csak olyankor tudom amikor könnyű?
5.: Miben tudnék még fejlődni ezen a téren?
6.: Van-e olyan példaképem aki vértanú lett? Mit tudnak róla a többiek?

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása