Unatkozni? Utoljára általános iskolás koromban unatkoztam. Szerintem nem vagyok ezzel egyedül. Dolgozó emberek és egyetemisták egyaránt inkább a másik végletbe esnek, nincs idejük arra a sok mindenre, amit meg szeretnének csinálni. Vagy lehet, hogy csak időbeosztás kérdése az egész? Hogy lehet "időt nyerni"? Milyen szempontok alapján érdemes beosztani az időnket? Mennyi időt kell Istenre szánni? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel készült a 8-as kiscsoport az újév második alkalmára.
Teremtett világunk sajátos jegye az elmúlás. A rohanó idő kérlelhetetlenül szedi el tőlünk életünk értékes perceit. A nappalok és éjszakák szakadatlan láncolata egy újabb év eseményeinek kitörölhetetlen nyomait hagyták az emlékezetünkben. Az események mögött saját személyes döntéseink állnak, melyek a szabad akaratunk és az isteni gondviselés titkos kölcsönhatásából születtek. A 7-es kiscsoport ezen döntések visszatekintésre hívott meg bennünket, hogy a múltunk rendezésével tudjunk szembenézni a jövőnkkel.
Fogadjátok sok szeretettel a Karácsonyi koncert videóit. Gratulálunk még egyszer a színvonalas előadásokért!
Szapora léptek közelednek... Egyre csak közelebb, közelebb, majd hirtelen megszűnnek. A terem félhomálya már-már sejtelmesnek, szinte álomszerűnek mondható. Távoli hangfoszlány érkezik: „Á, egy szaloncukor, degeszre tömtem vele magam a héten, kéri valaki?”. Pár méterrel arrébb finom női kéz gondosan kabátot cserél két szék közt egy gyengéd mosollyal: „ideülök melléd”. Utolsó, a tökéletes komfortért tett óvintézkedések a székeken, kezdődik az előadás.
November 8-án este egy felejthetetlen kalanddal lettünk néhányan gazdagabbak. Hogy mi volt ez? Csücsopos lasertag-ezés.
Szombaton fél 4-re kellett volna megérkeznünk, egy Budafokon lévő pincéhez, amit kifejezetten a vér nélküli csatákra alakítottak át. Mint kiderült ez mindenkinek a világ végén volt, és senki nem járt arra kb. 10 éve, így el is késtünk. De ez senkit nem kedvtelenített el, türelmesen végighallgattuk az „oktatást”, aminek legfontosabb pontja az volt, hogy nem szabad a gumiabroncs-oszlopokba belemászni. Ezen kívül a labirintus-szerű terep, a nyirkos levegő, a félhomály és néhány kiszuperált autómaradvány megadta a kellő alaphangulatot. Összeállt a zöld és a sárga csapat, és kezdődött a játék.
Az első menetben a sárgák csúnyán kikaptak, 10 perc után (azaz viszonylag gyorsan) pedig az összes játékos kiesett (ez a tendencia később sem változott sokat). Ennek ellenére minden menet előtt izgatott megbeszélés folyt az aktuális taktikáról, amit természetesen végül sosem sikerült megvalósítani.
Eleinte minden játékos azonos képességekkel bírt, de később Karesz, a játékvezetőnk fokozatosan megbonyolította a helyzetet különböző szerepek megjelenésével: orvos, gránátos, és töltény-feltöltő. Gerilla akciók és üldözések követték egymást, majd a legizgalmasabb: a sötétség, amikor minden lámpát lekapcsoltak. Rá kellett jönnünk, hogy így jelentősen nehezebb a dolog és csak a fülünkre hagyatkozhattunk, rengeteg lesből támadás volt az elcsendesedett a harctéren.
6 óra után nem sokkal kifáradva, de lelkesen elindultunk haza, tervezgetve a következő lézerharcot….
Írta:
Csathó Judit, Sváb Anikó
Fogadjátok szeretettel a gyűjtés meglepetésének szánt videót.
Miért gyűjtünk? A Párbeszéd Háza nem kér konkrét bérleti díjat a Csücsoptól a termek használatáért, ezért félévente gyűjtést rendezünk, és az ott összejött pénzt teljes egészében a PH kapja meg. Adakozni ere a célra még a jövő heti, dec. 4-i Csücsopon is lehet majd. Ha nem tudsz személyesen eljutni, lezárt borítékban is elküldheted az adományodat!
További részletekért keresd Anikuszt.
A karácsony előtt négy héttel vasárnap meggyújtjuk az adventi koszorún az első gyertyát, az ablakba tesszük a karácsonyi futófényeket, és tülekedünk az üzletekben bevásárláskor. De időt szánunk-e arra, hogy pontosan megértsük az advent jelentését? A 3-as kiscsoport ezzel a témával foglalkozott ráhangolódásában.
Hétköznapjaink során gyakran kerülünk olyan helyzetbe, amikor megsértenek minket vagy próbára teszik a türelmünket. Csak a kivételes emberek képesek ilyenkor uralkodni az indulataikon. A harag a hét főbűn egyike, ami gyakran megkísért minket. A kettes kiscsoport ezzel a témával foglalkozott ráhangolódásában.
Fiatalságunk felelősséggel jár, mert a társadalom nagy hangsúlyt helyez a mi korosztályunkra. Ez olyan eszköz a kezünkben, mely vallásunk hirdetésében is segítségünkre szolgál. Az 1-es kiscsoport a héten az ifjúságban rejlő értékekről és lehetőségekről beszélt a ráhangolódás alatt.
Gyakran imádkozzuk a Miatyánkot, de sietségünkben sokszor átsiklunk a szöveg valódi értelme felett. Miatyánk - ez a szó magában foglalja, hogy egyetlen Atyánk van, tehát mi testvérek vagyunk. Át tudjuk érezni, hogy mit jelent valójában Krisztusban testvérnek lenni? Mi a vonzata ennek a testvériségnek a mindennapi életünkben, és társainkhoz fűződő viszonyunkban? A 20-as kiscsoport ráhangolódása ebbe a misztériumba adott betekintést.
